A mesék bűvöletében

Amikor egy szerzővel együttműködsz, mennyire kapsz szabad kezet az illusztrációkhoz?

Általában szabad kezet kapok. Az egyik első munkám Lázár Ervin Manógyár című kötete volt, erre nagyon büszke vagyok. Szerencsém volt, mert Ervin nagyon közel állt az én habitusomhoz, ahhoz, amit a mesékről gondolok. Megbízott bennem, ezután a többi szerzőnek sem volt kérdés, hogy rájuk tudok hangolódni és színvonalas munkát adok ki a kezeim közül. Később kaptam olyan könyveket, amelynek a szerzője már nem élt, ebben az esetben a jóízlés és a stílusérzék volt meghatározó. Nem lehet megúszni, hogy az ember ne olvasson ahhoz, hogy jó arányérzékre, stílusérzékre tegyen szert. Mostanában, amikor egy élő kortárs szerzővel dolgozom, általában egyeztetünk. Vázlatokat, terveket készítek, megbeszéljük, ki mit szeretne, utána egyedül festek a műteremben. Rólam lehet tudni, hogy dolgozom, elég sok könyv és díj bizonyítja, mit tudok. A munkámat hátráltatná, ha egy szerző nagyon bele akarna szólni az illusztrációkba.

Te is szoktál könyvet írni?

Írtam már meséket, de csak az íróasztalfióknak. Az én saját könyvem még nem jelent meg. Egyszer az egyik kiadó vezetője mondta, hogy ha lenne bármi ötletem, ők szívesen kiadják. Valahogy erre nem tértünk vissza. Borzasztó sok történet kering a fejemben, szívesen megírnám még őket, de nem tudom, mennyi a reális esély arra, hogy egy kiadó megjelentetné. Talán most jön el majd az ideje.

Most éppen min dolgozol?

A Covid-járvány első hullámában az Operamesék sorozatban elkészült Vibók Ildi: Vivaldi Négy Évszak című könyve. Ildi azóta írt egy újabb könyvet, ami már közös szellemi termékünk. Az én ötletem alapján Bizet Gyermekjátékok című művéhez készült el az írott forma, ennek az illusztrációit készítem most elő. Emellett Bruno Ferrero szalézi pedagógus és lelki író, Bibliai történetek gyermekeknek című könyvén dolgozom.