Egy idegenvezető feljegyzései
A rejtélyes Húsvét-sziget
Háromszög alakú, sziklás partokkal csipkézett, vulkáni kúpokkal szabdalt, magányos sziget a Csendes-óceán közepén. Ez a rejtélyes Húsvét-sziget, ami híres kőszobrai, a moai-ok miatt oly vonzó a turisták számára. Földváry Eszter idegenvezető több mint negyven éve kísér turistákat szerte a világban. Egy amerikai utazási iroda munkatársaként eddig huszonötször utazta körbe a Földet, úti élményeit az elmúlt időszakban az Életforma olvasóival is megosztotta. Most a Húsvét-szigetre kalauzol el minket gondolatban.
Tinédzser koromban láttam egy filmet Erich von Dänikentől, „A jövő emlékei” címmel. Számomra ismeretlen és rejtélyes helyeket, műalkotásokat mutatott be, mint például a piramisok, a perui Nazca vonalak és a Húsvét-szigeti gigantikus kőszobrok. A ma emberének szemével nézve nehéz megérteni, hogyan tudták több száz, vagy több ezer évvel ezelőtt ezeket a monumentális alkotásokat megépíteni. Akkor még nem gondoltam, hogy valaha én is eljutok ezekre a helyekre. Ám eltelt jó pár év, és én is úton voltam a Húsvét-sziget felé.
Ráhangolódás az élményekre
Amikor a repülőgép ablakából megláttam ezt a kis háromszög alakú, sziklás partokkal csipkézett, vulkáni kúpokkal szabdalt szigetet, nagyot dobbant a szívem. Kapitányunk a lemenő Nap sugaraiban kétszer is körbe repülte a szigetet, hogy mindenki meg tudja csodálni a magasból. Láttuk a legnagyobb ahu-t, amin 15 hatalmas szobor néz a sziget belseje felé, a rég kihűlt tűzhányók kráterében a csillogó tavakat és körös-körül a sötétkék tengert. Gépünk egy olyan hosszú kifutópályán landolt, ami teljességgel indokolatlan egy ilyen kis forgalmú repülőtéren. Mint kiderült, az amerikai űrrepülőknek építették, ha kényszerleszállást kellene végrehajtaniuk.
Magányos sziget
A Húsvét-sziget a világ talán legmagányosabb szigete a Csendes-óceán közepén. Más lakott területtől több ezer kilométerre található. Mindenkiben felmerült a kérdés: vajon hogyan kerülhettek ide az őslakosok? Idegenvezetőink a santiagói egyetem vezető régészei voltak, akik életük jelentős részét ennek a kérdésnek szentelték, tőlük mindent megtudhattunk.
Hanga Roa az egyetlen város a szigeten, pár ezer lakossal, elődeik leginkább Chiléből érkeztek. Az őslakosok sajnos szinte teljesen eltűntek az elmúlt évszázadok alatt. Egy részük meghalt az európai hajósok által behurcolt betegségek következtében, akik pedig túlélték a járványokat, őket rabszolgának hurcolták el a 19. században. Az itt élő néhány leszármazott meg akarta őrizni a múlt hagyományait, sőt a rapa nui nyelvet is, bár ez igen nehéz feladat volt, hiszen nincsenek írásos emlékek. Így aztán a polinéz kultúrával, zenével kombinálták őket és azzal, amiről úgy gondolták itteni ősi hagyomány lehet. A régészek találtak ugyan hieroglifákkal telerajzolt fatáblákat, de jelentésüket eddig még senki nem tudta megfejteni.
Hozzászólás zárolva.