Disszidens olimpikonok – sportesemény, mely ajtót nyit a szabad világra
Kriszcina Cimanovszkaja fehérorosz futót, miután edzőit kritizálta, erőszakkal akarták Tokióból Belorussziába toloncolni. Az olimpikon azonban ellenállt, és a japán főváros repülőterére menekült, majd Ausztrián keresztül Lengyelországba repült, ahol is politikai menedékjogot kért és kapott. A történtek kapcsán felidézzük azokat az eseteket, amikor a nyugati világban megrendezett versenyen döntöttek úgy olimpikonok, hogy nem térnek vissza hazájukba, hanem disszidálnak.
Montreál, 1976
A Montrealban rendezett olimpián egyfajta negatív rekord született, mindössze négy román és egy orosz sportoló távozott. A szovjet hivatalos propaganda telekürtölte a világot azzal, hogy terroristák rabolták el a 17 éves szovjet műugró reménységet, Szergej Nemcanov-ot. A valóság ezzel szemben az volt, hogy a fiatalember beleszeretett egy Cincinnatiből származó lányba, akivel egy darabig bujkáltak. A történet azonban nem happy enddel végződött: Nemcanov visszakozott és összetört szívvel tért vissza a Szovjetunióba. Hogy ebben szerepet játszott-e az, hogy a hatóságok otthon maradt családtagjaival zsarolták őt, vagy valóban az amerikai lánnyal nem jött össze a „dolog”, ma már nehéz kideríteni.
Moszkva, 1980
Ebben az évben kezdődött el az olimpiai játékok teljes átpolitizálása. A moszkvai olimpiát Afganisztán 1979-es szovjet megszállása árnyékolta be, az Egyesült Államok felhívására a nyugati országok bojkottal reagáltak a brutális birodalmi lépésre. Sok olimpikon pedig a lábával szavazott.
Így tettek például az afgán olimpikonok is, egy hónappal az olimpia előtt a kosárlabda-válogatott hét tagja vette az irányt Pakisztán felé, s hasonlóan tett közvetlenül az olimpia előtt hét birkózó is. A sportesemények alatt további öt játékos határozott arról, hogy inkább máshol – az Egyesült Államokban vagy az NSZK-ban – szeretné folytatni pályafutását.
Az 1984-es Los Angeles-i olimpiát aztán viszontválaszként a keleti-blokk országai bojkottálták, Románia kivételével. Az enyhülés az 1988-as szöuli olimpián következett be.
Pánamerikai játékok, kubai bokszolók
A 2007-es riói Pánamerikai Játékokon két kubai bokszoló, a kétszeres olimpiai bajnok, Guillermo Rigondeaux, és csapattársa, Erislandy Lara sem jelent meg negyeddöntős mérkőzésén.
Az ütéseket mindketten jól bírták a ringben, de az amerikai dollár előtt lefeküdtek.
– jegyezte meg Fidel Castro, miután hírét vette a két sportemberek távozásának. A kubai államfő mindemellett hazaárulónak nevezte a két olimpikont, akiket szerinte a németországi maffia dollármilliókkal vett rá a disszidálásra. A Hamburgban működő Arena Box Promotion tulajdonosa egy brazil lapnak adott interjúban elismerte, hogy ő áll a két olimpikon szökése mögött. Állítása szerint ötéves szerződést kötött velük, továbbá a brazíliai rejtekhelyet is ő biztosította a számukra. Onernek nem ez volt az első ilyen akciója, három másik kubai bokszoló – Yan Barthelemyt, Yuriolki Gamboat és Odlaneir Solis -, a válogatott tavalyi venezuelai edzőtáborából szintén nem tértek vissza.
Hozzászólás zárolva.