Erdély szerelmese a világjáró fotográfus – Kása Béla
Csendes, szemlélődő ember Kása Béla. Figyel és ritkán szól. Beszélnek helyette a képei. Amikor mégis mesél, lehetetlen nem figyelni rá. A nyomorból a fényűző jómódig jutott tehetségével, de nem ejtette rabul a csillogó felszín. A dolgok nem is, az emberek mélye érdekli. Bejárta és végigfényképezte a fél világot, a szíve mégis, újra és újra, Erdélybe húzza. Mondhatnám, hogy az élettörténete következik, de ahhoz kevés itt a hely. A következő néhány bekezdés azonban sokat elárul róla.
Hol lehet látni ezeket a képeket?
Legközelebb a Kőfeszten, augusztus 4-7. között, a Balaton-felvidéken lesz két kiállítás is belőlük. Készül egy új album, Csúri Ákos és Wack Gergő szerkeszti, amiben mesélek is a képek zenész szereplőiről, a körülményekről, ahol és ahogy készültek.
Csináltál már számvetést arról, hogy hány kép került ki a kezeid közül eddig? Érdekes ez?
Talán nem csináltam annyi képet, amennyit lehetett volna. Én inkább úgy éltem, hogy amit csináltam, azt szerettem, azt én akartam, nem akartam mást. Amikor otthagytam a nyugati világot, én döntöttem úgy, hogy itt akarok élni. Nem számít, hogy nem olyan fényes, mert itt vagyok itthon. Itt vagyok otthon, itt születtem. Fontos, hogy magyarul tudjak beszélni, és hogy közelebb legyek Erdélyhez. Számtalan kiállításom volt a világban, ami jól esett. De visszajönni, az még jobban esett. Az mindig jobban esett, bárhonnan visszajönni.
Még több interjút itt olvashatsz el:
- Nyáry Krisztián: a kulturális sajtó térvesztését a podcast pótolhatja
- Cholnoky Sára – szörfben neki drukkolunk az olimpián
Hozzászólás zárolva.