Cholnoky Sára – szörfben neki drukkolunk az olimpián
Balatonaligán értük utol, ahol gyerekeknek tart edzőtábort, miközben fejben és amikor teheti, testben is készül az olimpiára. Hajnalban fut, evez, hogyha van szél, vízre száll. Nemrégiben érkezett haza egy hosszabb vízi edzőtáborból, ahol csak a saját olimpiai felkészülésére koncentrálhatott, ezért úgy érzi, jó formában van. Cholnoky Sára szörföző egyedül képviseli hazánk színeit a tokiói olimpiain az RS:X szörf osztályban.
Kezdjük a beszélgetést a neveddel. Cholnoky Sára. Jóhírű családból származol, felmenőid között híres írók, tudósok, politikusok voltak. A szüleid mit szóltak ahhoz, hogy szörföző lett belőled? Soha nem akartak komolyabb hivatás irányába terelni?
Az én esetemben nem volt családi nyomás, azzal foglalkozhattam gyerekként is, amivel akartam. Apukám kivételével, aki jogász, a közvetlen családomban mindenki orvos a felmenőim között, anyukám esetében volt elvárás, hogy ő is az orvosi egyetemen tanuljon tovább. Szerintem, pont ezért neveltek minket úgy a szüleink, hogy magunk válasszuk ki, mit szeretnénk csinálni. Én a sportban, a szörfözésben találtam meg a kiteljesedést, a szüleim mindig támogattak ebben.
Hogyan ismerkedtél meg a szörffel? És aztán hogyan lett belőled versenyző?
Gyerekként a nyarakat mindig Balatonlellén töltöttük. Édesapám is szörfözött hobbi szinten, ő állított rá minket gyerekeket először a szörfdeszkára. Később a síelés kapcsán kerültem be egy egyesületbe, ahol nyaranta vitorlás-, és szörftáborokat szerveztek, ott kezdtem el komolyabban szörfözni. Tizenhét éves voltam, amikor becsatlakoztam a versenyzésbe, elég későn, az utánpótlás versenyzőim között 9-10 éves gyerekek is vannak.
Sokan voltatok lányok akkoriban a szörfversenyeken?
Magyarországon alapvetően kevesebb a női szörfös, mint a férfi, külföldön viszont elég sok lány űzi ezt a sportot. Nem vagyunk egy szörf nemzet, az időjárási viszonyok nem nagyon kedveznek ennek a sportnak. Sokszor hideg van, a széljárás sem az igazi, ilyen szempontból nehezebb a helyzetünk, mint azoknak, akik a tenger mellett nőttek fel. Szerencsémre, női versenyzőként minden támogatást megkapok ahhoz, hogy fejlődjek és utolérjem a külföldieket. Detre Dia volt előttem, aki magyar lányként kétszer is kijutott ebben a sportágban az olimpiára. 2008-ban én még sehol sem voltam, 2012-ben már én is részt vettem a válogatóversenyeken és megfutottam a kvalifikációs szintet. De országonként csak egy női és egy férfi versenyző indulhatott. Végül 2016-ban már én képviseltem hazánkat Rióban és nemsokára, július 14-én utazom Tokióba.
Nekünk magyaroknak a szörfözés egy kicsit olyan, mint a síelés, külföldre kell utazni, ha igazi sportélményekre vágyik az ember. Te a világ mely tájain szoktál edzeni, amikor a Balatonon nem lehet?
A Balaton télen elég hideg, bár van, aki ekkor is szörfözik rajta, de azért edzésre nem alkalmas. Mi wind-szörfözünk, amihez jó szél kell. A Balaton sajnos nem egy szélbiztos hely, sokszor csak hidegfrontok környezetében alakul ki jó szél. Éppen ezért gyakran megyünk a tengerhez. Nyáron Horvátország, vagy a Garda-tó a bázisunk, a telet pedig Dél-Spanyolországban vagy Portugáliában töltjük, ahol szintén nincsen nagyon meleg, de egész évben lehet szörfözni. Általában úgy szervezzük, hogy nemzetközi csapatokkal együtt tudjak edzeni, mert Magyarországon az én szintemen nem versenyzik senki. Mindenképpen keresnem kell olyan külföldi edzőpartnereket, akikkel együtt tudok készülni a versenyekre.
Hozzászólás zárolva.