Időkapszula
Ezt üzeni Trokán Nóra a jövőnek a Covid idejéből
Mostanában egyre többet gondolkodunk el azon, vajon az utókor hogyan vélekedik majd a jelen helyzetünkről. Milyen jó is lenne üzenni nekik, megmutatni a járvány alatti életünk fontos kellékeit, elmesélni személyes történetünket, érzéseinket, netán jótanácsokkal látni el őket. Ebben a rovatunkban ismert magyar embereket kérdezünk meg arról, mit tennének bele az időkapszulájukba üzenetként a jövő számára. Ezen a héten Trokán Nóra színésznő, fotós mesél nekünk.
Milyen hétköznapi tárgyakat tennél bele az időkapszuládba, amelyek nagyon jellemzőek a mai korra, a te életedre és 50 év múlva a leszármazottaid rácsodálkoznak majd a létezésükre?
Mivel nagyon érdekel a fényképezés és szeretem a régi fényképezőgépeket, az időkapszulába beletenném a saját gépemet. Szeretném, ha látnák, mivel fotóztunk a 2020-as években. Olyan gyorsan változik a technika, a jövő emberei biztos azt sem fogják tudni, mire szolgál például az a tükör benne. A fényképek nyilván megörökítik, hogy milyen ruhákban jártunk mostanában, de a ruhákat eredetiben kell látni. Ezért választanék néhány darabot a mai szettjeim közül, a női leszármazottaimat talán érdekli a múlt divatja. A maszk addigra remélhetőleg történelmi ereklyének számít majd, a gyerekek történelem órán tanulnak erről az időszakról, amire a maszk is emlékezteti őket.
A csomagba betennék egy nyomtatott napilap mai számát, hogy lássák, mik voltak a hírek, mi foglalkoztatta az embereket ebben az időszakban.
Szerintem, csodálkozva veszik majd a kezükbe ezt a papíralapú újságot, ami addigra biztos, hogy nem létezik majd. S mivel imádok filmforgatáson dolgozni, egy filmes csapót is hagynék örökül az utókor számára, ez a tárgy is nagy változásokon megy majd keresztül a jövőben.
Könyvek, filmek, amiket mostanában olvastál, láttál, amelyek megérintettek, és szeretnéd, ha az utókor is megismerné őket.
Boris Vian Tajtékos napok című regénye klasszikus műnek számít, szerintem a legszebben megírt szerelmi történet, igaz érzésekről szól. Senkinek nem árt újra és újra elolvasni. Nemrég olvastam Benedek Ágota karantén naplóját, aminek a címe Rumbarumbamm. Sok humorral, öniróniával mutatja be az első karantén időszakát. A személyes történetek, az, hogy hogyan éli meg egy 30 pluszos nő a bezártságot, milyen vicces helyzetekbe keveredik ebben a számára teljesen új helyzetben, hiteles képet adhat a jövő számára a mai világunkról. A biztonság kedvéért a kedvenc könyvemet, Szerb Antal Utas és holdvilág regényét sem hagynám ki, remélem, akkor is fognak olvasni az emberek és talán nem lesz számukra ismeretlen ez a mű.
Hozzászólás zárolva.