Cseh Tamás fia, Cseh András a Duna Álmok álmodói című műsorában méltatta a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zeneszerző-előadóművész munkához való hozzáállását.
Sosem magát tartotta nagyra, hanem a dalokat. Úgy érezte, szerencsés, hogy belecsöppent ebbe a folyamatba, és ezért, ezt jól kell csinálnia. Amikor színpadra lépett, nem érdekelte, hol van, milyenek a körülmények, lángra lobbantotta magát és játszott. Akik hallgatták, megváltoztak körülötte
– idézte fel emlékeit édesapjáról Cseh András a Duna Álmok álmodói című portréműsorában, amelyben legendás magyarok izgalmas, eddig nem ismert történeteit ismerhetik meg a nézők.
Cseh Tamás fia úgy véli, apja megközelíthető, nyitott ember és művész volt, aki szeretett barátkozni, kalandozni. Gyermeki lelkesedéssel élt, és igyekezett zenével és szeretettel ellensúlyozni a zord valóságot. Így jött létre az általa megálmodott bakonyi indiántábor is.
Az adásban legfőbb alkotótársa, Bereményi Géza is feltűnt, aki összeköltözésük és párizsi utazásuk meghatározó történetét is megosztotta. Noha rajztanárként hét évig tanított egy kőbányai általános iskolában, végig érezte, hogy a tanításnál fontosabb küldetése van – nyomot akart hagyni a világban dalaival.
