Hieronymus Bosch fennmaradt életművének csaknem felét: tíz festményt és több rajzot felvonultat a Szépművészeti Múzeum Menny és pokol között - Hieronymus Bosch rejtélyes világa címmel szombattól látható kiállítása.
Tíz évvel ezelőtt, amikor elkezdtük szervezni ezt a kiállítást, az egész teljesen lehetetlen küldetésnek tűnt. Bosch-kiállítást csak a világ legnagyobb múzeumai mernek tervezni, olyan intézmények, amelyek maguk is rendelkeznek a németalföldi mester egy-két művével - mondta el a budapesti tárlat csütörtöki sajtóbemutatóján a Szépművészeti Múzeum főigazgatója.
Baán László kiemelte, hogy Hieronymus Bosch-tól csak mintegy húsz festmény és hasonló mennyiségű rajz maradt fenn. És hogy ez miért különleges? Erről mesélt a főigazgató.
Hieronymus Bosch-tól csak mintegy húsz festmény és hasonló mennyiségű rajz maradt fenn, ezért is hatalmas eredmény, hogy ennek az életműnek csaknem felét sikerült elhozni Budapestre. Ez a tárlat az elmúlt fél évszázad egyik legnagyobb Bosch-kiállítása a világban
A főigazgató korábban az MTI-nek elmondta, a Szépművészeti kiállítása egymilliárd eurós biztosítási összértékű anyagot vonultat fel. Tóth Bernadett kurátor hozzátette: Hieronymus Bosch művészete messze túlmutat saját korán, és évszázadok múltán is hatást gyakorol. A kiállítás mégis igyekszik kontextusba helyezni a mestert és felmutatni művészetének előzményeit.
Különleges festményekkel találkozhatnak a látogatók
Bosch a középkor alkonyán, az újkor hajnalán született a korabeli Európa egyik leggazdagabb államában, a Burgundiai Hercegségben. Ebben az átmeneti korban közkeletű vélekedés volt, hogy rövidesen bekövetkezik az Antikrisztus eljövetele, majd a végítélet, ezért a korabeli embert élénken foglalkoztatta a lélek túlvilági sorsa. A főművek közül a budapesti látogató először Bosch A bolondok hajója című festményével találkozhat, amely egy mulatozókkal teli csónakot ábrázolva mutat rá az esztelenül a romlás felé haladó emberiség végzetére. A kortársak gyarlóságát és balgaságát figurázza ki az egyik legkorábbi Bosch-kép, A kőoperáció, valamint A szemfényvesztő című, saját kezű vázlat és a téma megfestett változata a mester egyik követőjétől.
A festő egyik legismertebb munkája a Bruggéből érkezett Utolsó ítélet triptichon, amely jól mutatja az alkotó pesszimista világképét: míg más festők képein az üdvözültek és az elkárhozottak hasonló arányban vannak jelen, itt a mennybe igyekvők a háromból csak az egyik táblaképen kaptak helyet. A Túlvilági látomások sorozatból két impresszív Bosch-festményt: A pokolba vezető folyót és Az üdvözültek mennybemenetelét mutatja be a Szépművészeti kiállítása.
Hasonlóan borús világlátást közvetít Bosch Szent Kristóf-képe is. Noha a festőt kötötték a szentábrázolások ikonográfiai hagyományai, a háttérben leskelődő sárkány, az akasztott medve, a fürdőzőt zaklató vadkan mind rémisztő motívumok a nyugalmat sugárzó szent mögött. A németalföldi mesterről nem maradt fenn hiteles ábrázolás, de több kutató szerint a Budapesten is látható, Szent János evangélista Patmosz szigetén című festmény sarkában feltűnő démon arca talán önarckép lehet.
Noha a Földi gyönyörök kertje soha nem hagyhatja el a madridi Museo del Pradót, Tóth Bernadett elmondása szerint Bosch talán legismertebb műve sem maradhatott ki a tárlatról. A máig sem teljesen megfejtett jelentésű triptichon középső táblájának itt a legkorábbi és legkvalitásosabb, 16. századi másolatát, valamint korabeli, reprezentatív kárpitváltozatát láthatja a közönség.
A kiállítás utolsó szekciója a művész művészi örökségét, 16. századi követőit mutatja be. A kiállítást Sebastiao Salgado brazil fotográfus bosch-i hatásokat mutató, Aranybánya című, dokumentarista fotója zárja. A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében megvalósuló kiállítás szombattól július 17-ig látható a Szépművészeti Múzeumban.
