Szabad Egyetem
Mindig is voltak olyan diákok, akik kiléptek a hivatalos állami keretek közül
Minden időben akadtak olyan diákok, akik politikai befolyástól mentesen, szabadon akartak tanulni. Az SzFE mostani állami vegzatúrája nem egyedülálló a történelemben, mint ahogy az sem, hogy egy az állam által elfoglalt egyetem hallgatói kivonulnak az intézményből és új, független oktatási intézményt alapítanak. Cikkünkben három korábbi példát idézünk fel.
A Gallilei-kör
Ahogy a legtöbb szabadiskola, úgy a Gallilei-kör is a diákok tiltakozásából nőtt ki.
A diákkör Pikler Gyula, egy rendkívül szabad szellemű jogász professzor hatására és az ő személye körül jött létre 1908-ban, elsősorban baloldali szellemiségű értelmiségi fiatalok csatlakoztak hozzá. A diákkör a nemzeti-keresztény egyetemi és főiskolai egyesületek, és a rendkívül megkövesedett, a korabeli viszonyok szerint is konzervatív szellemiségű hazai felsőoktatási rendszer ellenében határozta és szervezte meg magát.
A jobboldali egyetemi ifjúság Pikler előadásainak megzavarásával és tüntetésekkel próbálta a professzort ellehetetleníteni. Az úgynevezett „Pikler-hecc” politikai üggyé vált, a jogtudós professzor védelmére szerveződő „haladó” baloldali egyetemi ifjúság diákcsoport pedig ellenhatásként megalapította a Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesülete támogatásával a Galilei Kört.
A budapesti Anker köz 2-4. szám alatt a második emeleten volt a Galilei Kör klubhelyisége 1910 és 1919 között, ahol a kor neves liberális, baloldali és polgári radikális tudós egyéniségei, többek között Jászi Oszkár, Pikler Gyula, Somló Bódog is tartottak bárki által látogatható előadásokat.
A Hétfői Szabadegyetem
Az úgynevezett Hétfői Szabadegyetem (vagy más néven a Repülő egyetem) a hetvenes évek végi, és a nyolcvanas évek eleji Budapest ellenzéki szubkultúrájának meghatározó jelensége volt.
A magánlakásokban hétfőnként megtartott szemináriumokon olyan, a korabeli viszonyok szerint kényes témákról lehetett előadásokat hallgatni, melyek tárgyalása a hivatalos egyetemi oktatásban is tabunak számítottak.
Az előadók többsége olyan személy volt, akiket a korabeli magyar kultúrpolitika kitagadott a támogat, tűr, tilt hármasszabály szellemében.
A legnagyobb érdeklődéssel hallgatott előadások általában történelmi témákban születtek, így például Szabó Miklós történésznek a Szovjetunió kommunista pártjáról tartott, a hivatalos interpretációtól igencsak eltérő előadása legendás volt.
A Hétfői Szabadegyetem eredetileg lengyel mintára született meg, így miután 1981. december 13-án Lengyelországban betiltották a Szolidaritás szakszervezetet és bevezették a szükségállapotot, a hatóságok Magyarországon is egyre többször zavarták meg a repülő egyetem előadásait, és kezdték el zaklatni az előadások látogatóit.
Hozzászólás zárolva.