Az ortodoxoknál most jön a karácsony!
Te tudod, mi az a vízkereszt?
Egyre profanizálódó világunkban a hagyományos egyházi ünnepnek számító vízkereszt is lassan csak arra emlékeztet minket, hogy ilyenkor bizony illik leszedni a karácsonyfát. Pedig ennél azért jóval többről van szó. Érdemes egy kicsit elmerülni az ünnep liturgikus mélyrétegeiben, és a hozzá kötődő népi hagyományokban is, melyek mindegyike ráadásul alapvetően különbözik Keleten és Nyugaton.
A nyugati kereszténységben január 6. vízkereszt, a Julián-naptárt használó keleti kereszténységben viszont a karácsony január 7-re esik, így az ortodox hívek tizenhárom nappal később ünneplik meg a vízkeresztet.
Az ünnep elnevezése a görög Epiphania Domini-ből erered, jelentése Urunk megjelenése.
Mivel a kereszténység korai évszázadaiban Jézus születésének ünnepe, a karácsony keleten és nyugaton is elkülönült az epifániától, a vízkereszt ünnepe azóta három jelentést hordoz: a napkeleti bölcsek eljövetelét, Jézus megkereszteltetését, illetve csodatételét a kánai menyegzőn.
Teológiai értelemben Jézus Krisztusban Isten jelent meg, az emberek igazi Megváltójaként, az ünnep liturgiája így valójában Jézus hármas megjelenéséről emlékezik meg.
Hármas jelentés
A vízkereszt első jelentése a háromkirályok, avagy a napkeleti bölcsek érkezésének ünneplése. Máté evangéliuma szerint a háromkirályok a betlehemi csillag által vezetve jöttek keletről Judeába, hogy a zsidók újszülött királya előtt hódoljanak. A krónika szerint hárman voltak, Gáspár, Menyhért, Boldizsár. Először Jeruzsálemben keresték a kis Jézust, de Heródes király Betlehembe utasította őket, ahol is meglelték a kisdedet, akinek aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak. A tömjénezés szertartása a napkeleti bölcsek adományára utal.
A vízkereszt ünnepén Jézus megkereszteltetéséről is megemlékezünk.
Az evangéliumi szerint, amikor Jézus harmincéves lett, elment a Jordán folyóhoz, ahol Keresztelő Szent János megkeresztelte őt; Jézus ettől kezdve kezdett el tanítani. Megkereszteltetésének emlékére keleten ezen a napon osztották a keresztség szentségét, és áldották meg a vizeket.
Az ünnep harmadikként azt az eseményt örökíti meg, amikor Jézus a kánai menyegzőn, édesanyja kérésére, az elfogyott bor pótlására első csodatételeként a vizet borrá változtatta. A házszentelés szertartása is arra emlékeztet, hogy Jézus jelenlétével kitüntette, megszentelte a kánai házat.
Hozzászólás zárolva.