Te tudod, mi az a vízkereszt?

Nyugaton így ünneplünk

Krisztus keresztségének emlékére a vízkereszt az ünnepi keresztelések napja, a katolikus egyház ilyenkor tömjént és vizet szentel, innen az ünnep elnevezése.

Az ünnepi népszokások közé tartozott a csillagozás vagy háromkirály-járás hagyománya, a bibliai királyokat megszemélyesítő alakok felvonulása.

Az alakokat – a betlehemezés mintájára – gyerekek személyesítik meg. Legfőbb kellék a csillag, amely mutatja az utat Betlehembe. Jellegzetes viseletük a díszes papírsüveg. Minden esetben eléneklik a szereplők a csillagéneket, melynek utolsó két sora így hangzik: „Szép jel és szép csillag / Szép napunk támad.”

Vízkereszt napján szokás a megszentelt dolgok hazavitele. A szenteltvíznek gyógyító hatást tulajdonítottak, így hintettek belőle a bölcsőre, a menyasszony koszorújára, a halott koporsójára. A következő januárig üvegben vagy nagy korsóban tartották, ami megmaradt a következő vízkeresztre, azt a kútba öntötték, hogy vize meg ne romoljon. A házakat vízzel és sóval szentelték meg, és a pap krétával írta a szemöldökfára a házszentelés évét és a G. M. B. betűket, melyek a háromkirályokat, azaz Gáspárt, Menyhértet, Boldizsárt idézik meg.

Miben mások az ortodoxok?

Január 6-án és 7-én világszerte több millió ortodox katolikus karácsonyozik – majdnem három héttel azután, hogy a nyugati katolikusok megtartották az ünnepet, sőt a szilveszteren is túl vannak.
A különbség abból ered, hogy a keletiek más naptárt használnak, és azt máshogy értelmezik, mint a nyugati katolikusok.

1582-ben XIII. Gergely pápa bevezette az azóta világszerte elterjedt Gergely-naptárt – mi ezt használjuk manapság is.
A naptárreformot eredetileg azért javasolták, hogy a húsvét dátuma közelebb essen a tavaszi napfordulóhoz, így a régi – az ortodox katolikusok által ma is használt – naptárhoz képest az ünnepek 13 nappal előrébb csúsztak. Köztük volt a december 25-ei karácsony is.

Az ortodox katolikusok a hagyományok szerint böjtöt tartanak karácsony előtt, míg meg nem jelenik az első csillag az égen, mint annak idején a bölcseknek. A hagyományos köszöntés ilyenkor a családban és barátokkal a “Krisztus megszületett!” amire a “Dicsőség neki!” fordulattal válaszolnak.

Karácsony napján már nem tart a böjt; sokan pedig már Szenteste éjszaka elmennek az éjféli misére, ám elég a január hetedikei reggeli misén megjelenni.

A nyugati katolikusokkal ellentétben az ortodoxoknál nem szokás a karácsonyi ajándékozás, ezeket ők inkább december 19-én, Szent Miklós napján vagy újév éjszakáján adják át egymásnak.

Azokban az ortodox országokban, melyek átvették a Gergely-naptárat, mint Bulgária vagy Görögország, a papok gyakran feszületet dobnak a folyókba és tavakba, melyekért a hívők lebuknak a jeges vízbe, hogy újra felhozzák azt.