Facebook hozzászólás

EZ ITT A KÉRDÉS…

Venni vagy bérelni?

Szinte mindenki, aki önálló életet kezdene, más városba költözne, esetleg környéket, lakástípust váltana, döntés elé kerül, mi éri meg jobban: lakást vásárolni vagy bérelni? Mindkét lehetőségnek kétség kívül van előnye és hátránya, ezért az OTP Ingatlanpont szakértője egy átlagos budapesti lakás példáján, szigorúan pénzügyi szempontok alapján, kiszámolta, hogy hosszútávon melyik választás éri meg jobban a jelenlegi gazdasági környezetben.

Az egyik ismert bank Hello Otthon kutatásából kiderült, hogy 10 megkérdezettből 8 szerint a fiataloknak jelenleg nehéz saját lakáshoz jutni, pedig a legtöbb embernek ez jelenti az önálló élet egyik alapfeltételét. A több módszertant ötvöző felmérés arra is rámutatott, hogy a válaszadók sok esetben kényszerként vagy átmeneti állapotként tekintenek a lakásbérlésre, elsősorban azért, mert a bérleti díj kifizetése után nem feltétlen marad megfelelő összegű – akár lakáscélú – megtakarítás. Mégis, a lakásbérlés minden szempontból felfutóban van, amelyet a bérleti díjak emelkedése is mutat.

Mind a bérlésnek, mind a vásárlásnak megvan a maga előnye és hátránya: lakásbérlés esetén a lakó valójában egy szolgáltatásért fizet, ahelyett, hogy befektetne vagy megtakarítana. A bérlés ugyanakkor jóval kevesebb kötöttséggel jár, ami megkönnyíti az országon belüli munkahelyváltást és az egyetemi városok területi szétszórtsága miatt is kifejezetten előnyössé teheti ezt a megoldást. Ezzel szemben a lakásvásárlással saját tulajdonú ingatlanba költözhet a vásárló. A megvásárolt ingatlannal maga rendelkezik, ugyanakkor ehhez sok esetben lakáshitelt is igényelni kell a magas ingatlanárak miatt, amely több éves elköteleződést jelent.

Modern lakás zöld pokróccal, Kép: pixabay
Kép: pixabay

Akkor mi éri meg valójában?

Valkó Dávid, az ismert pénzintézet Ingatlanpontjának vezető elemzője egy átlagos, 56 négyzetméteres, 28 millió forintba kerülő budapesti lakás példáján keresztül, szigorúan pénzügyi szempontok szerint vetette össze a lehetőségeket.

Lakásvásárlás:

A példában szereplő 28 millió forintos áron megvásárolt ingatlan után 1,12 millió forint illeték fizetendő, ha a vevő korábban nem rendelkezett saját ingatlannal. A vásárláshoz a vevő felhasználta 13 millió forintos megtakarítását, valamint igényelt hozzá 10 éves futamidőre, a futamidő végéig fix kamatozású, 15 millió forint hitelösszegű lakáshitelt. A hitel teljes hiteldíj mutatója 5,4%, a havi törlesztő részlete pedig 161 ezer forint. A teljes visszafizetendő összeg így 19,32 millió forintra rúg, vagyis 10 év múlva az ingatlan megvásárlására fordított teljes összeg a megtakarítás felhasználásával 33,4 millió forint lesz. Figyelembe véve egy éves 3 százalékos átlagos ingatlanár emelkedést, 10 év múlva a jelenleg 28 millió forintos ingatlan már 37,6 millió forintot érhet.

5+1 tipp a jó ingatlanhirdetéshez

Lakáskulcs női kézben, Kép: Central Home
Kép: Central Home

Pörög a magyarországi ingatlanpiac, úgy tűnik, hogy nagy a kereslet, de sokan mégis hónapokig, évekig hiába hirdetik ingatlanjukat. Ben-Ezra Orran, az egyik legismertebb ingatlanközvetítő hálózat vezetője foglalja össze, hogy szakértői szemmel milyen a jó ingatlanhirdetés, melyek azok a csapdák, amelyeket érdemes elkerülni ahhoz, hogy rövid idő alatt sikeres üzlet köttessen, mely mindkét fél megelégedésére zárul.

Lakásbérlés:

A számításban megjelölt 56 négyzetméteres ingatlan havi bérleti díja nagyjából 168 000 forint, amely egy évre kicsit több mint 2 millió forint. Számításba véve az átlagos évi 3%-os bérleti díj emelkedést, 10 év múlva már akár havi 219 ezer forintra rúghat a havi bérleti díj. Az évenkénti emelkedést is beleszámítva, 10 év alatt a bérleti díjra költött összeg akár valamivel több mint 23,1 millió forint lehet. Ha feltételezzük, hogy a bérlő a 13 millió forintos megtakarítását is a lakás bérlésére fordította, akkor is plusz 10,1 millió forintot költött lakhatására. − Az eredmény magért beszél: míg vásárlás esetén, 10 év alatt, 33,4 millió forint ráfordítással egy akár 37,6 millió forint értékű, saját tulajdonú ingatlant lehet szerezni, addig lakásbérlés esetén, 10 év alatt, 23,1 millió forint kiadással nem szerezhető lakástulajdon – jelentette ki Valkó Dávid, az Ingatlanpont vezető elemzője.

Tenyérben egy ház, Kép: Central Home
Kép: Central Home

A részben hitelből finanszírozott befektetési célú lakásvásárlásnál (azaz a lakásvásárlást követő bérbe adásnál) sok esetben az a fő döntési szempont, hogy az albérlőtől kapott havi bérleti díj fedezi-e a törlesztőrészletet, illetve várható-e az ingatlanárak emelkedése.

− Budapesten nemzetközi összehasonlításban igen alacsony a lakásár/éves bérleti díj mutató, ami alapján a vásárlás logikus döntésnek tűnik. Természetesen egyáltalán nem mindegy, hogy hol és mennyiért keres a vásárló lakást, hiszen a példában megjelölt 3%-os átlagos évi ingatlanár növekedésnél alacsonyabb és magasabb arány egyaránt előfordulhat. Aki valóban hosszú távra tervez, azt javasoljuk, hogy keressen fel olyan ingatlanközvetítőt, aki tisztában van a piac adta lehetőségekkel és tendenciákkal – javasolja Valkó Dávid.

Facebook hozzászólás
További cikkek

Hozzászólás zárolva.

Receptek

CSALÁD

Nem minden családban jött ki a matek

Jellemzően ötvenezer forint feletti összeget fordítanak a magyar családok taneszközökre szeptemberben, majd évente további átlag húszezer forintot sportfoglalkozásokra és…
1 / 139

HÍREK

1 / 1 146

Otthon

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Do NOT follow this link or you will be banned from the site!