A legszebb traktoroslány

Tavaly nyáron kimentem az aratáshoz, álltam a föld szélén és rájöttem, hogy nem tudok elszakadni ettől. Ott jött el a pillanat, amikor eldöntöttem: nekem ez lesz az életem. Most egy mezőgazdasági gépésztechnikus képzést végzek el, jövőre pedig a mezőgazdasági mérnök-karra készülök.

Pár nap múlva már a Somogyvári Mezőgazdasági Zrt-ben, a szárítónál dolgozom, ahol tavaly nyáron is dolgoztam. Megvizsgálom a termést, amit behoznak, a nedvesség, a sikér és a fehérje tartalmát. Ha a szárítón éppen nincs munka, ki szoktak küldeni vizet hordani a traktorra, vagy az aratáshoz. Tavaly apa rosszul lett. Hívott, hogy most azonnal menjek ki hozzá. Szegény kifeküdt a gyepű szélére, én meg egész nap mentem a kombájnnal, mert az aratás nem állhat meg. Ősszel, amikor sok a csapadék, gyakran megsüllyednek a munkagépek. Van egy 330 lóerős traktor, azzal szoktam kihúzni őket. Én vagyok a mentőegység. Egyébként bármilyen munkát megcsinálok, bármilyen traktorral, vagy kombájnnal.

Milyen munkaidőben?

Látástól mikulásig. Megvárjuk, míg a reggeli pára felszárad, onnantól kezdve akár egész éjszaka is dolgozunk. Amíg a munka tart.

Mikor pihensz?

Amikor esik az eső. Vagy két szezon közt. Mi szezonnak hívjuk egy-egy növény betakarítási idejét. Learatjuk a búzát, de még nem jön a napraforgó aratása, ott van egy, másfél hét szabadság. Akkor tervezek, varrok magamnak és az ismerősöknek. Közben egy virágkötő tanfolyamot is elvégeztem. Nemrég megkértek, hogy készítsek egy koszorút. Tízig kint voltunk a traktorral a földeken, utána álltam neki a koszorúkészítésnek, egész éjszaka csináltam, hogy meglegyen másnap reggelre a temetésre.

Nyaralni nem igen járok, nem érzem szükségét. Tavaly például a Balatonra sem jutottam el, pedig itt van tőlünk 20 kilométerre. Nekem az a nyaralás, hogy minden nap kint lehetek a földeken, a természetben. Ha jó az idő, ott is lehetek fürdőruhában!