Ismerd meg az olajokat! Fontos, hogy melyik mire jó!
Az étolajra sokan csak az ételek elkészítéséhez nélkülözhetetlen alapanyagként gondolnak, holott az egészségmegőrzésben is igen fontos szerepet játszik. Nagy segítségünkre lehet a kiegyensúlyozott táplálkozásban, betegségek megelőzésében, vagy dietoterápiájában, azonban egyáltalán nem mindegy, melyik fajtáját mire alkalmazzuk.
Míg a finomított étolajokat (napraforgó, repce, kukoricacsíra) jellemzően sütéshez, főzéshez használjuk, addig a hidegen sajtolt fajtákat (szója, olíva, repce, kukoricacsíra) nyers salátákhoz, mártásokhoz, hidegkonyhai készítményekhez ajánljuk. Nem kell azonban merev sémaként értelmezni, hogy egy olajfajtát melyik étellel érdemes párosítani, mert egy recept elkészítése ízlés dolga, és nemcsak rutint, de egyfajta kíváncsiskodó természetet, kísérletező kedvet is igényel.
Az étolajok tehát olyan élelmiszerek, melyeket olajmagvakból vagy más olajtartalmú növényi részekből sajtolással, esetenként finomítással; illetve sajtolással és/vagy oldószeres extrakcióval (kivonással), majd finomítással állítanak elő.
A Magyar Élelmiszerkönyv előírásai szerint az étolajok a következőképpen csoportosíthatók:
Az alapanyagokból az idegen anyagok eltávolítása és bizonyos magvak esetében a héj eltávolítása és aprítás után az olajat
(a) kizárólag mechanikus úton, préseléssel állítják elő:
– szűz étolajok (hideg- vagy melegsajtolással)
– hidegen sajtolt étolajok (hidegsajtolással)
(b) sajtolással és/vagy extrahálással majd finomítással állítják elő:
– finomított étolajok.
Miért érdemes fogyasztani?
Adott növényekből kivont olajok különböző, a növényre jellemző zsírsavösszetétellel rendelkeznek. A zsírsavakat a szénatomok közötti kettős kötések számával is szokták jellemezni, melynek alapján kettős kötést nem tartalmazó telített, egy kettős kötéssel rendelkező egyszeresen telítetlen, vagy több kettős kötést tartalmazó többszörösen telítetlen zsírsavakat lehet megkülönböztetni. Az esszenciális zsírsavak olyan többszörösen telítetlen zsírsavak, amelyeket szervezetünk nem képes előállítani, ezért a szükséges mennyiséghez kizárólag táplálkozással juthatunk hozzá. Ide tartozik a linolsav (omega-6) és az alfa-linolénsav (omega-3). (A zsírsavak kémiai szerkezetéről és elnevezéséről bővebben olvashat Táplálkozási Akadémia Hírlevelünk 2009. márciusi számában.)
Az esszenciális – és velük együtt a nem esszenciális – zsírsavaknak számos élettani hatásuk van:
• részt vesznek a sejtmembránok felépítésében, védik azokat a káros behatásoktól, valamint hozzájárulnak rugalmasságukhoz is,
• érintettek a vér oxigénszállításában, a sejtosztódásban, az idegműködésben, a növekedésben, az energiatermelésben, a hormontermelés szabályozásában,
• részt vesznek a keringési rendszer, az immunrendszer, és a zsíranyagcsere szabályozásában,
• hozzájárulnak a megfelelő koleszterin- és trigliceridszint kialakításához és kedvező arányuk esetén csökkentik a szív és érrendszeri betegségek kockázatát,
• szerepet játszanak a szép haj, a köröm és a bőr felépítésében is.
Hozzászólás zárolva.