Facebook hozzászólás

Infúziót a zöldségeknek

Nem minden ország van olyan bőségesen eleresztve termőföldjeit tekintve, mint hazánk. A kis államok vagy a hatalmas világvárosok az élelmiszer-behozataltól függenek. De a betondzsungelekben is van remény az agrárium számára: egy új metódus szerint a mag szivacsba helyezve kel ki, föld nem éri, így a vele járó kórokozók sem, amivel megspórolható a vegyszerek használata is.

A növényt úgy táplálják, mint az embert a kórházi ágyon, afféle intravénás kezeléssel: a növények tápanyagokkal dúsított vizet kapnak. Pekingben a napenergiával működő Jingpeng Növénytermesztő Gyár például évente 15 millió magot csíráztat ki ily módon, főként salátát és káposztát – állítja a Xinhua hírügynökség. A számítógép által szabályozott fény- és hőviszonyok között a napfény csak az áramot termeli, nem a növények fotoszintézisében segédkezik. A beltéri fényt energiatakarékos LED-izzók adják. Az 1288 négyzetméteren mérnöki precizitással folyó termesztés hússzor nagyobb (bio)terméshozamot produkál, mint az azonos területű termőföld – írja a Science Illustrated. A mesterséges megoldás persze nem olcsó: egy ilyen növény tízszer drágább, mint a szokványos zöldség, véli a Huffington Post.
Valóságos mozgalma lett napjainkban a háztáji zöldségtermesztésnek is, sok család a 2008-ban bekövetkezett recesszió miatt ezzel igyekszik spórolni élelmiszer-kiadásain.

A divathullámot erősítette Michelle Obama szimbolikus akciója: bio-veteményeskertet létesített a Fehér Ház udvarán. Angliában olyan nagy a keletje az otthoni termesztésnek, hogy százezer hobbitermelő van várólistán a vetőmag-cégeknél.
Nagy a divatja az urbánus zöldek körében a háztetőn termesztésnek és gyeptelepítésnek is. Ezek az ágyások átlagosan 3–11 Celsius-fokkal csökkentik a környező levegő hőmérsékletét, mivel a mérséklik a közeli felületek napfény- és hőelszívását, a felszívott vizet pedig idővel visszaeregetik a levegőbe. Magyarán lehűtik az épületek tetejét.

New York tornyainak csúcsain becslések szerint 77,6 négyzetkilométernyi területet lehetne hasznosítani, ami a Central Park hússzorosának felel meg. A Columbia Universityn hat épület tetején alakítottak ki ágyásokat. A begyűjtött esővizet itt porlasztják, és apró cseppű permetként szórják a növényekre. A brit Rainwater Harvesting Association szerint a magánépületeknél a csapvíz fele, irodaépületeknél 80 százaléka is kiváltható így az öntézésnél. Amerikában a zöldített tetők összterülete három év alatt 2009-re megduplázódott. Németországban 14 millió négyzetméterre rúg a zöld tetők kiterjedése, és évente további 80 ezer tetőn összesen 13,9 millió négyzetmétert vetnek be újonnan.

Facebook hozzászólás
További cikkek

Hozzászólás zárolva.

PÁRKAPCSOLAT

Pornó vagy szakértő?

Mindenki tanítja, senki sem csinálja - általában ebben a helyzetben találjuk magunkat, ha egy téma kapcsán tanácsra van szükségünk. Ha azonban a szexről van szó, megváltozik a felállás: mindenki…
1 / 211

CSALÁD

Felelőtlen szülő lennék? Most kiderül!

Aggódik gyermekei online-biztonsága miatt a szülők 84%-a világszerte, mégis a csemeték egész gyermekkora alatt átlagban mindössze 46 percet fordítanak arra, hogy az online…
1 / 140

HÍREK

1 / 1 153

Test és lélek

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Do NOT follow this link or you will be banned from the site!