Kávézzunk a jó emésztésért!
Habár a kávé lehetséges egészségügyi hatásairól folyó vita a 90-es évek óta tart, csak napjainkban merült fel, hogy a kávé az emésztőrendszer természetes élőflórájára is hatással van. A tápcsatornában élő mikroflóra meghatározó szerepet játszik az emberi táplálkozásban és az egészségben, illetve feltehetőleg a kávé számos hatása az emberi emésztésben és anyagcserében részt vevő baktériumok számára tápanyagként szolgáló kávéösszetevőknek tulajdonítható.
Habár az egyéni jellegzetességek miatt nem létezik teljesen általánosítható meghatározás arra, hogy milyen az egészséges, standardizált bélrendszer, a tudományos bizonyítékok szerint a kávéfogyasztás pozitív hatással van a tápcsatorna mikrobaközösségére. Az évek óta szaporodó meggyőző kutatási eredmények ellenére sokan még ma is ódzkodnak a kávéfogyasztástól, mivel azt gondolják, károsan hat egészségükre. A legfrissebb vizsgálatok szerint a mértékletes kávéfogyasztás nemcsak biztonságos, hanem egyenesen jótékony hatású lehet az egészségre.
Milyen az egészséges emésztés?
Széles körben elfogadott, hogy optimális körülmények között a tápcsatorna és az abban élő mikrobaközösségek biztosítják a megfelelő emésztést és a táplálékból történő energia-felvételt, segítik a méreganyagok és más kártékony anyagok eltávolítását a szervezetből, valamint védelmet nyújtanak az allergénekkel és az idegen mikrobákkal szemben. Abban azonban nincs teljes egyetértés, hogy milyen is az egészséges emésztés, illetve az egészséges emésztőrendszer, hisz igen változatos élettani paraméterek figyelhetők meg különböző egészséges egyedek, illetve eltérő kultúrák és népcsoportok összehasonlításakor is. Az egészséges emésztőrendszer általánosan elfogadott meghatározásának, illetve jellemzésének hiányában nehéz megállapítani, melyek az emésztőrendszer egészségügyi követelményei. Éppen ezért nem meglepő, hogy mind a táplálkozástudományi, mind az élelmiszeripari kutatások behatóan vizsgálják az egészséges emésztést annak érdekében, hogy szabványosítani lehessen az optimális (vagy legalábbis normális) emésztőrendszeri működést, és így megérthessük, mit is tekinthetünk egészséges tápcsatornának.
Az utóbbi évek kutatásai egyértelműen igazolták, hogy ebben alapvető szerepet játszanak a tápcsatornában élő mikrobák, azaz a bélflóra. A mikroflóra összetételére vonatkozó legújabb eredmények nagy része, a korábban alkalmazott bakteriológiai tenyésztésen alapuló becslési módszerek helyett, genetikai elemző technikákon alapul, így jóval pontosabb eredményt ad – olvasható a Nestlé Életmód Iránytűjében.
A kávé jótékony hatásai
Habár a kávé tápértékét hagyományosan alacsonynak tartják, rendszeres fogyasztásának szerteágazó egészségügyi hatásai vannak. A kávéból készült italok jelentős mennyiségű vízoldékony rostot, valamint fenolos vegyületet (klorogén-savat) tartalmaznak, amelyek a vastagbél-baktériumok könnyen hasznosítható tápanyagai.
A 90-es évek végén végzett vizsgálati tanulmány szerint a kávé rostanyagai csökkenthetik a vastagbélrák kialakulásának valószínűségét. Habár a prebiotikumok (főleg növényi rostok, melyek a baktériumok tápanyagai) elméletét csak néhány éve dolgozták ki, ez a vizsgálat igazolta, hogy a kávé jótékony hatású étkezési finomrostokat tartalmaz. Néhány évvel később egy spanyol kutatócsoport igazolta, hogy a főzött kávé nemcsak étkezési rostokat tartalmaz jelentős mennyiségben, hanem antioxidáns hatásukról ismert fenoloid vegyületekben is igen gazdag. Ezt a megfigyelést számos más vizsgálat is megerősítette, ugyanakkor azt is kimutatták, hogy a bélbaktériumok egyes csoportjai a kávé egyébként emészthetetlen rostanyagait is képesek hasznosítani.
3) Használjunk főleg alacsony zsírtartalmú tejeket!
4) Bánjunk csínján a cukorral, hisz így kiemelhetjük a kávé valódi zamatát, és a kalória bevitelünk sem szökik az egekbe!
5) Próbáljunk ki új, különleges kávérecepteket, mint például az indiai konyha egyik specialitását, a fahéjas joghurtos kávét. Ehhez turmixoljunk össze 3,5 dl hideg kávét ugyanennyi natúr joghurttal, némi cukorral és fahéjjal.
Hozzászólás zárolva.