Alvászavarok kezelése demenseknél, alzheimereseknél

Lehet, továbbá, hogy a beteg nappal is alszik, ami ronthatja a helyzetet, mert ezáltal éjszaka még kevésbé tud majd elaludni. Extrém esetben fordított napirend alakulhat ki: végigalussza a napot, majd egész éjszaka fent van. Ez délutáni, kora esti nyugtalanságot okozhat.

A szokásos alvási problémák mellett a gyógyszerek is tovább ronthatják a beteg alvási szokásait. Az alapbetegséghez társulhatnak továbbá más betegségek is, amik szintén kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak az alvás minőségére. Depressziós lehet, ami szintén alvászavarral társulhat. A nyugtalan láb szindróma – ami éjszaka a legrosszabb – szintén ébren tarthatja. Az alvási apnoe szindróma (éjszakai légzési nehézség), szabálytalan légzés is megzavarhatja a nyugalmát. Ezekkel a panaszokkal forduljunk orvoshoz, mivel enyhíthetők.

A kezelés lehet gyógyszeres és nem gyógyszeres. A készítmények nem jelentenek hosszú távú megoldást, mivel nem javítják az alvásminőséget. Emellett, tartós használat esetén előfordulhat, hogy a beteg könnyebben elesik.

A nem gyógyszeres megoldás lehet a rendszeres mozgás bevezetése (elsősorban a reggeli, délelőtti órákban), valamint az alkohol, koffein és nikotin tartalmú termékek kerülése. Biztosítsuk a hálószoba kellemes hőmérsékletét, és ha szükséges, szerezzünk be éjszakai irányjelző fényeket (arra figyeljünk, hogy a túl sok fény is megnehezíti az alvást).

Éjszakára tegyük el a nappal viselt ruhákat, így a beteg nem érez késztetést arra, hogy felöltözőn. Segíthet továbbá, ha az étkezések, a lefekvés, a felkelés meghatározott időben történnek. Lefekvés előtt adhatunk gyógyteát vagy meleg tejet. Bizonyosodjunk meg arról, hogy szükség esetére van-e kéznél fájdalomcsillapító. Vigyázzunk, hogy a beteg lefekvés előtt más alvást befolyásoló gyógyszert ne vegyen be.