Te mennyit pazarolsz?

2021 január elsejétől kizárólag – legalább – a „BB energetikai besorolású” épület kaphat használatbavételi engedélyt. Az Országos Építésügyi Nyilvántartás adatai szerint ez a tavaly energetikailag besorolt épületeknek mindössze 3,59 százalékát teszi ki. A jegybank mindemellett támogatja a klímabarát pénzügyi termékek terjesztését az ingatlanok energiahatékonyságának javítása érdekében a 2020-2023 között kihelyezett zöld lakáscélú hitelek után.

Az építőipari gyártók már évek óta a minél energia- és környezettudatosabb termékek fejlesztésén dolgoznak világszerte, így a tervezőknek és kivitelezőknek ezután is lesz miből választania. Gali András építészmérnök, épületenergetikai szakmérnök, az Országos Tanúsító Központ tulajdonosa szerint ennek ellenére időbe telik, mire az új szemlélet felülírja a megszokott gyakorlatokat és napi rutinná válik az energiatudatos megközelítés az építőiparban.

Az ingatlanok legnagyobb része korszerű és átlagos

Érdemes már az év elejétől figyelembe venni a szigorodó épületenergetikai szabályokat, hiszen számos tényező miatt csúszhat egy-egy épület befejezése. Jövő év elejétől ugyanis csak a szinte nulla energiaigényű épület kaphat használatbavételi engedélyt az EU-ban. Az ingatlan energiahatékonysága eléri a majdnem nulla energiaigény követelményszintjét, legalább 25 százalékban a helyszínen vagy a közelben előállított megújuló energiaforrást használ, azaz legalább BB energetikai besorolású. A Magyarországon található 4,4 millió lakóegység megközelítőleg egynegyede rendelkezik jelenleg az energetikai állapotot vizsgáló tanúsítással.

Mit és mikor újítunk fel?

A KSH felmérése szerint a leggyakoribb felújítás-típus a belső festés. Az otthonokat nálunk átlagosan 12-13 évente festik újra. Mindemellett a vizsgált lakások majd felében a burkolatokat és a nyílászárókat is kicserélték vagy felújították az elmúlt 10 évben, míg az épületgépészetet, a hőszigetelést, illetve a külső burkolatokat mindössze a teljes állomány 20-25 százalékában hozták rendbe. Ezek felújítása tehát, a tendenciákat figyelembe véve, feltételezhetően 40-50 évente történik meg. A felújítási szokásokban nem tapasztalható jelentős eltérés regionálisan. A nagyvárosok és a kisebb települések között mindössze minimális eltérések tapasztalhatók. A gépészeti felújítások, valamint klíma beszerelések gyakoribbak Budapesten, míg a külső burkolatok felújítása és a hőszigetelés a kisebb városokra jellemzőbb.