„Anyaként az ember életre van ítélve”
B terv-Szily Nóra a változásról
Mindenki életében vannak olyan időszakok, amikor a jól bevált dolgok már nem működnek, újra kell tervezni őket. Megváltoztatni az irányt, elengedni régi szokásokat, belevágni új tervek megvalósításába. B terv című rovatunkban ismert magyar emberek vallanak nagy váltásaikról. Szily Nóra pszichológus, újságíró mesél nekünk.
Ha visszaemlékszel a gyerekkorodra, mi volt az első helyzet, amikor nem az történt, amit szerettél volna? Mennyire vésődött be ez az emlék az agyadba?
Egyik érettségi találkozónkon mentem oda az osztályfőnökömhöz, hogy emlékeztessem őt arra a traumatikus élményre, amit harmadikos gimnazistaként okozott nekem. Akkoriban arról álmodtam, hogy az orvosi egyetemre megyek tovább. Pszichiáter akartam lenni. Külön fizika tanárhoz jártam, az a tárgy nem volt az erősségem.
Emlékszem, harmadik év végén álltam a táblánál és fizikából az ötösért feleltem. Olyan példa volt feladva, amit a különtanárral megoldottam, mégis lefagytam a félelemtől. Az osztályfőnököm, aki a fizika tanárom is volt, szemben ült velem az asztalnál és azt mondta: Nóra, maga soha nem fog ötös felvételit írni fizikából. Hazamentem, a nyaramat végiggondolkoztam, a negyedik osztálynak már úgy mentem neki, hogy inkább pszichológia szakra jelentkezem. Miközben az orvosira ötszörös volt a túljelentkezés, a pszichológia szakra hússzoros. A Debreceni Tudományegyetemre elsőre felvettek, két év után jeles átlaggal feljöttem Budapestre az ELTÉ-re. Az élet végül úgy hozta, hogy jól döntöttem, de ettől még azt gondolom, az osztályfőnökömnek nem szabadott volna akkor így reagálnia. A megjegyzése az önbizalmamat törte össze. Ma már, érett fejjel, ha valaki nekem azt mondaná, hogy nem fog menni, csak azért is megcsinálnám.
Mit tanultál otthon arról, hogyan kell kezelni a változást?
Abból tanultam, amit otthon láttam. Anyám nagy változásokra képes nő volt. Egy gyárban dolgozott mérnöki diplomával, amikor 14 éves voltam, egy illatszerboltot nyitott Szombathelyen. 18 éves voltam, amikor elvált a második férjétől. Rengeteget dolgozott a butikkal, hogy a négy gyerekével új életet tudjon kezdeni. Aztán egy nagy szerelem okán felköltözött Budapestre. Előttem olyan női minta volt, aki nem riad meg a továbblépéstől. Soha nem maradt benne olyan helyzetben, ami számára méltatlan volt. Ez a minta biztos, hogy nagyon belém ivódott.
Az lett belőled, amit a pályaválasztáskor, az érettségi idején elterveztél?
Ha Debrecenben végeztem volna, biztos pszichológusként dolgoznék. Az ELTÉ-n ötödévben megismerkedtem Doszpod Bélával, életem első és egyetlen vőlegényével, akivel nem házasodtunk össze, de azóta is jó barátom. Béla akkor már rádiózott. Először az Ötödik sebesség műsorában szólaltatott meg, aztán valaki felfigyelt arra, hogy milyen slágfertigen fogalmazok és megkérdezték, nincs-e kedvem kipróbálni, hogy én kérdezzek.
Hozzászólás zárolva.