Székely Martin története egy Veszprém megyei, alig 300 lelkes, Kup nevű kis faluban kezdődik. Az aprócska településen még a vonat se’ jár. De nem ez a legnagyobb baj. Martin családja halmozottan hátrányos helyzetű. Szüleivel és több testvérével a létminimum alatt élnek, nehéz körülmények között. A 90-es évek közepéről beszélünk. Martin számára az egyetlen szórakozás a tévé.
„Öt évesen ültem a tévé előtt és néztem a videóklipeket. Amikor a szüleim veszekedtek, én bementem, bekapcsoltam a tévét, énekeltem, táncoltam, halandzsáztam az angolt és azt álmodtam, hogy egyszer majd én is a tévében leszek.”
– kezd bele a történetébe Székely Martin.
A fordulópont
7 éves voltam, amikor az általános iskolában németül kezdtem tanulni. Könnyen ment, a tanáraim szerint volt érzékem hozzá. Be is neveztek egy német nemzetiségi versenyre. Verset mondtam és első lettem. Ez volt a fordulópont az életemben. Az osztálytársaim bántottak, otthon gyakran állt a bál, kéthetente kint volt nálunk a rendőrség. De én meg tudtam csinálni, győzni tudtam a saját erőmből. Ez volt az első alkalom, hogy magabiztosnak éreztem magam. Egy ilyen pici faluban ismert lettem. Ez óriási motiváció volt.
Ugrás az ismeretlenbe
Szorgalmasan tanultam az iskolában németül, aztán angolul. Tudtam, hogy ez az egyetlen esélyem, hogy kitörjek abból a közegből, ami gyerekkoromban körülvett. Utazni, főleg külföldre, addig nem volt lehetőségem, ezért 18 éves koromban regisztráltam egy au pair oldalra, ahol családok bébiszittert kerestek a gyerekeik mellé. Egy évig nem történt semmi. Aztán épp a 19. születésnapomon kaptam egy üzenetet egy német családtól. Sorsszerűnek éreztem. Hátrányos helyzetűként havi ötezer forint támogatást kaptam akkoriban. Összegyűjtöttem négy havi ösztöndíjamat, vettem egy buszjegyet és elindultam Stuttgartba.
A németországi nyarak
Az első alkalommal három hónapig vigyáztam egy kisfiúra. Annyira megszeretett a család, hogy a következő nyárra is visszahívtak. A szabadidőmben pincérkedtem, dolgoztam kertészetben és hűtőházban is. Pénzt kerestem. Pontosabban, ahogy a német mondja: pénzt érdemeltem. Egyre magabiztosabb és önállóbb lettem. Az ötödik nyáron már tudtam egy pici lakást bérelni magamnak, akkor már Svájcban. De mindig hazajöttem. Tanár szerettem volna lenni. Elvégeztem az alapképzést anglisztika szakon az ELTE-n, majd mester szinten angol - és német középiskolai tanár lettem.
Kihívások
Az iskolai szavalóversenyek óta szeretek szerepelni. Nem, már korábban, hisz meséltem, hogy már óvodás koromban az volt a vágyam, hogy egyszer nekem is legyen videóklipem! Szóval, 19 évesen jelentkeztem egy tehetségkutató műsorba, ahol nagyon rossz élményeket szereztem. A válogatók során már odáig jutottam, hogy egy hajszál választott el a tévé műsortól. Lelkes voltam, de nagyon naiv. Amit a szerkesztők ki is használtak. Tudod, mindent a nézettségért! Rosszízű cikkek jelentek meg rólam a sajtóban. Nagyon bántotta ez az igazságérzetemet, akkor eltört valami bennem. Eldöntöttem, hogy megfogom a saját kezemet, és egyedül haladok tovább az utamon.
Az első videó
Bár próbálkoztam más, filmes produkciókban is, jártam castingokra, csak epizódszerepig jutottam egy népszerű tévés sorozatban. Nem volt igazi áttörés. De 2016-ban megvettem az első kamerámat és megcsináltam az első videómat. Akkor épp Németországban voltam és elmeséltem a sztorimat. Arról beszéltem csak, hogy hogyan kerültem oda, és mit történik ott velem. Fél év múlva már ezer követőm volt, aztán tízezer, húszezer, harmincezer. Elkezdtem oktató videókat készíteni. A német nyelvtanuláshoz adtam tippeket. Tudtam miről beszélek, a saját bőrömön tapasztaltam meg a nehézségeket. Hiteles volt, amit mondtam és valószínűleg az is, ahogy mondtam, mert egyre többen követtek a Youtube-on.
https://www.youtube.com/watch?v=pX2f1QkKYHU
Az áttörés
Rendszeresen sportolok, edzek és futok. Ezekről is készültek videóim. Jó érzés volt, amikor többektől olyan üzenetet kaptam, hogy miattam kezdtek el sportolni. A tudatos, egészséges életmódot népszerűsítettem. Én, aki egy olyan gyerekkorból jöttem, ami minden volt, csak nem egészséges.
Szépen lassan épült a közösségem az online térben, amikor megkeresett az első cég, hogy nem dolgoznék-e velük? Leszerződtünk. Boldogan aláírtam a szerződést, repestem az örömtől, hogy velem akarnak dolgozni! Abból is sokat tanultam. Mögöttem nem volt jogász, de még csak egy olyan ember sem, aki felhívta volna a figyelmemet az "apróbetűs" részekre. Ki is használták. De többet nem követtem el ezt a hibát.
Tanítani!
A világ egyik legnagyobb telekommunikációs cége indított egy Vlogger-sulit. Engem kértek fel, hogy tanítsam meg a gyerekeket arra, hogyan készítsenek a saját telefonjukkal élvezhető, tartalmas videókat. Ennek a programnak én lettem az arca. Jártuk az országot, iskolákban tartottam bemutatókat. Ez időben szereztem meg a mesterdiplomámat és elkezdtem nyelvet is tanítani. Középiskolában és nyelviskolákban is oktattam a német és az angol nyelvet. A nyelviskolák felkértek, hogy készítsek olyan videókat, amik népszerűsítik az intézményt. Így a tanítás és a videós tartalom, mint egy puzzle, végre összerakódott az életemben.
Kinyílt a világ
2018- ban kiköltöztem Máltára. Egy nyelviskolában dolgoztam, és közben színházi válogatásokra jártam. Fél év után megkaptam életem első angol nyelvű színházi szerepét. Mély víz volt, egy zseniális darabban játszottam, imádtam! Amikor levették a műsorról, átköltöztem Berlinbe. Azóta is ott lakom. Saját vállalkozásom van, jól élek. Talán soha nem életem még ilyen jól. Nyelvet oktatok, de már online. Egyre több tanítványom van, ami sok örömöt, sikerélményt és anyagi biztonságot, azaz szabadságot jelent.
Közben a színészi ambíciómat sem engedtem el. A Netflix egyik sorozatában kaptam egy pici, szöveg nélküli szerepet. Ez volt A vezércsel (The Queen's Gambit). Amiről akkor még senki sem sejtette, hogy óriási siker lesz. De én megtapasztaltam, hogy mi az a profizmus.
Ez a lehetőség még egy löket volt, hogy ne adjam fel az álmaimat. Tartom az irányt. Jól beszélem az angol és a német nyelvet. De bármennyire is jól, mindig lesz akcentusom. Viszont soha nem lehet tudni, hogy egy produkcióba milyen karaktert keresnek. Mindig van lehetőség, csak keresni kell. Talán ez volt eddig a legfontosabb felnőtt felismerés az életemben: hogy ne akarjak egy ideálnak megfelelni. Ha kellek, ez vagyok én! A sors bebizonyította, hogy van létjogosultságom ezen a bolygón.
Ezt is olvasd el:
https://eletforma.hu/pelda-kep/anyava-valni-maskent-az-utolso-pillanatban/
https://eletforma.hu/elet-mod/etelmuhely-ketten-nemcsak-a-konyhaban/
