A dohányzás, a stressz, de akár napi két pohár cukrozott üdítő is jelentősen megnövelheti a bőr korai öregedését okozó és az egész szervezetet károsító szabadgyökök mennyiségét. Ha a szervezet nem bírja az egyensúlyt fenntartani, túlsúlyba kerülnek a sejteket károsító, energiát elvonó szabadgyökök. Ennek a folyamatnak az eredménye például a bőr idő előtti öregedése is, de a szabadgyökök túlsúlya egy sor betegség megjelenéséhez is hozzájárulhat. Sejtkárosító hatásuk minden szervet érinthet: a szív- és érrendszert, ízületeket, a szemet is, de egyes vizsgálatok már daganatos megbetegedések megjelenésével is összefüggésbe hozták a szabadgyököket.
Szervezetünkben az anyagcsere folyamán, természetes úton is létrejönnek szabad gyökök, amelyek tulajdonképpen párosítatlan elektronnal rendelkező molekulák. Ezek gyorsan reakcióba lépnek más molekulákkal, amelyektől elektront vonnak el a stabilitásuk eléréséhez. Ezt a molekula a környezetéből igyekszik mielőbb felvenni, a „szabad kapacitást” pedig a szervezetünk bármely ép sejtjében képesek megtalálni, károsítva ezzel a sejt molekulaszerkezetét.
A negatív hatások ellen az antioxidánsok – főként enzimek, vitaminok és ásványi anyagok - védenek. Ezek feláldozzák saját elektronjaikat annak érdekében, hogy az ép sejteket megóvják. A szervezet egyensúlyra törekszik a szabadgyökök és az antioxidáns-védelem biztosításával a jó és rossz szabadgyökök között.
A túlzott cukorfogyasztás is drasztikusan képes megemelni a szervezetben a szabad gyökök mennyiségét - állapította meg egy legutóbbi kutatás. A résztvevők 3 deci vízben feloldott 75 gramm glükózt fogyasztottak el. Ezt megelőzően, majd ezt követően – az első, a második és a harmadik órában is - vérmintákat vettek tőlük. A 75 gramm glükózt tartalmazó - nagyjából két doboz kóla cukortartalmával megegyező - folyadék elfogyasztását követő első mérés során a résztvevők szervezetében lévő szabad gyökök mennyisége jelentősen megemelkedett, két óra múlva pedig több mint a kétszeresére nőtt.
Többféle szabadgyök létezik, melyek szerepet játszhatnak bizonyos betegségek kialakulásában, ha megbomlik a szervezetben a szabadgyök–antioxidáns egyensúly. A mai napig intenzíven kutatják a szerepüket, és bár sok mindent megismertünk a folyamatokkal kapcsolatban, de a pontos hatásmechanizmusról még keveset tudunk. Éppen ezért nem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy az antioxidáns-kezelések, vitaminok adása valóban kedvező hatású lenne például szív- és érrendszeri betegségben, anyagcserezavarban vagy daganatos betegségben. Régóta ismert tény, hogy a friss zöldségek, gyümölcsök az egészség megőrzésének, a betegségek megelőzésének fontos pillérei, így fogyasztásuk természetesen mindenki számára javasolt – monda dr. Bibok György, az Endokrinközpont diabetológus főorvosa.
Létezik egy nemzetközileg elfogadott, hitelesített, szabadalmaztatott szabványrendszer, amely az élelmiszerek antioxidáns-kapacitásának mértékét jelzi. Ez alapján különösen ajánlott a most frissen is beszerezhető eper és málna fogyasztása, emellett a fekete áfonya, szilva, szeder, az aszalt szilva és mazsola állnak előkelő helyen az ORAC (Oxygen Radical Absorbance Capacity) pontszámok alapján felállított ranglistán.
„A málna, az eper ilyen szempontból is jó választás lehet, szem előtt tartva a napi szénhidrátmennyiséget, több étkezésre elosztva. Ezeket a gyümölcsöket cukorbetegek, diétázók is beilleszthetik az étrendjükbe, de az aszalt gyümölcsök, a mazsola cukorbetegeknek nem ajánlottak” - figyelmeztet a főorvos.(Forrás: www.endokrinkozpont.hu)
