A köztudatban máig számos tévhit él a Magyarországon évente 4-5000 regisztrált megbetegedést okozó és mintegy 500 millió forintnyi OEP- számlát generáló rotavírus-fertőzésekkel kapcsolatban.
1.Tévhit: A rotavírus egy ártalmatlan betegség, amelyen minden gyermek átesik egyszer.
Tény: A rotavírus-fertőzésen valóban 5 éves korára a gyermekek többsége legalább egy alkalommal átesik, ennek megfelelően egy rendkívül gyakori betegség, amely – különösen kisgyermekek esetében – a szövődményes kiszáradás miatt kórházi kezelést is igényelhet.
A vírus az Európai Unió tagállamaiban az oltás alkalmazása nélkül 3,6 millió megbetegedést okoz évente, ebből 700 ezren fordulnak orvoshoz, és a betegek közül mintegy 87 ezren kerülnek kórházba. Sajnos, még Európában is minden évben számos haláleset fordul elő rotavírus-fertőzés következtében.
A rotafertőzés legsúlyosabb lehetséges szövődménye a kiszáradás, ami a két év alatti kisgyermekeket érinti leginkább.
Feltételezések szerint a rotavírus-fertőzés az arra fogékonyakban hozzájárulhat olyan krónikus betegségek kialakuláshoz, mint például lisztérzékenység, a fiatalkori cukorbetegség,és a gyulladásos bélbetegségek.
A betegség elterjedtsége, a súlyos szövődmények és a jelentős költségterhelés egyre több európai ország egészségügyi hatóságát készteti arra a döntésre, hogy a támogatott oltások közé emelje a vakcinát.
2. Tévhit: Tiszta, rendes otthonban a gyermek nem fertőződhet meg.
Tény: A rotavírus kifejezetten ellenálló vírusfajta, az emberi kézen legalább 4 órán át, míg száraz, nem porózus felszíneken (például játékok) akár 10 napon keresztül is életképes. A fertőzés zárt közösségekben, (pl. bölcsődék, óvodák, család, kórházi osztályok) szinte megállíthatatlanul terjedhet gyermekről gyermekre, illetve gondozókra, szülőkre és testvérekre. Az is tévhit, hogy a rotavírus-fertőzés csak a bölcsődébe, óvodába járó gyermekeket veszélyezteti. Sajnos a fertőzésnek azok a babák is ki vannak téve, akiket nem visznek közösségbe.
3.Tévhit: Az alapos kézmosás megfelelő védelmet nyújt a rotavírus-fertőzés ellen.
Tény: A rotavírus feko-orális úton terjedő fertőzés, azaz a fertőzött széklettel, szennyezett tárgyakkal, és kézzel jut a vírus az ember szájába, ennek következtében emberről-emberre nagyon könnyen terjed. Sokszor még egy alapos kézmosás sem mindig tudja megállítani a továbbterjedését.
4.Tévhit: A rotavírus-fertőzést pár nap alatt kiheveri a gyermek, hányással, hasmenéssel nem kell azonnal orvoshoz szaladni.
Tény: A kórházi kezelést igénylő hasmenéses betegségek egyik leggyakoribb kórokozója a rotavírus. A rotavírus-fertőzés sok esetben ugyan enyhe formában zajlik, de kiszáradást is okozhat, melynek tüneteit észlelve nem szabad várni, minél hamarabb orvoshoz kell juttatni a gyermeket. Amennyiben a gyermek itatása szájon át nem lehetséges, akkor kórházi körülmények között, infúzión keresztül kell, hogy folyadék- és ásványianyag-pótlást kapjon.
Minél magasabb a láz, illetve gyakoribb a hasmenés és a hányás, annál fokozottabb a szervezet folyadék- és ásványianyag-vesztesége. Ha ezek pótlása nem kezdődik el időben, akkor akár a keringés is összeomolhat, szívritmuszavar, súlyos, sokkos állapot alakulhat ki, kezelés nélkül a beteg akár meg is halhat.
A kiszáradás kezdeti jeleit a szülők is észlelhetik gyermekükön: a gyermek súlya és a vizelet mennyisége a veszített vízzel arányosan csökken. A vizelet színe sötétté válik. A bőr száraz tapintású, könnyen ráncba emelhető lesz. A szem alatt karikák jelennek meg, a nyelv és a nyálkahártyák szárazzá válnak, az ajak kicserepesedik, a lehelet jellegzetes szagú („acetonos”) lesz. Csecsemőknél a kutacs besüpped.
5.Tévhit: A rotavírus-fertőzés elterjedése függ az adott ország higiéniai viszonyaitól.
Tény: A rotavírus a csecsemők, kisgyermekek és felnőttek hasmenéssel, hányással járó megbetegedéseinek egyik leggyakoribb kórokozója világszerte földrajzi helytől, nemtől, szociális helyzettől és higiéniai körülményektől függetlenül. A rotavírust „demokratikus” vírusnak is nevezhetjük, hiszen az óvodás kor végéig gyakorlatilag az összes gyermeket megfertőzi világszerte.
6.Tévhit: A rotavírus az óvodások-kisgyermekek betegsége.
Tény: Igaz, hogy a vírus a kisgyermekek körében jóval elterjedtebb: a fertőzés legsúlyosabban a 6-24 hónapos korosztályt érinti, hiszen az immunrendszerük kevésbé ellenálló a rotavírussal szemben és jellemzően az első fertőzés jár a leghevesebb tünetekkel. Ugyanakkor rotavírussal a felnőttek is megfertőződhetnek. Mivel rendkívül ragályos betegségről van szó, amennyiben a család egyik tagja megfertőződik, a vírus rövid időn belül az egész családot megfertőzheti életkortól függetlenül. A fertőzés egyszeri átvészelése pedig nem jelent teljes védettséget a későbbiekre, így a család tagjai akkor is elkaphatják, ha már egyszer átestek rajta.
7. Tévhit: A rotavírus elleni védekezés egy újabb felesleges fájdalmas oltás a kisgyermek számára.
Tény: A rotavírus okozta súlyos gyomor- és bélhurut elleni védettség kialakítására kétfajta, teljesen fájdalommentesen – szájon át adható és ízében is gyermekbarát –, vakcina érhető el Magyarországon. A betegséggel szembeni védettség – szúrás nélkül – már 12 hetes kortól kialakítható.
8. Tévhit: Akinek már nem megy a hasa és nem lázas gyógyultnak tekinthető és nem fertőz.
Tény: A rotavírussal fertőzöttek jelentős mennyiségű vírust üríthetnek székletükkel már a tünetek jelentkezése előtt, és a betegség elmúlását követően is, így tünetmentes állapotban is könnyen megfertőzhetik környezetüket.
9. Tévhit: A rotavírus-fertőzés gyógyszeresen is kezelhető.
Tény: A rotavírus-fertőzés ellen oki kezelés nem létezik, a kezelésében csak tüneti szereket tudunk alkalmazni. A hányáscsillapító szerek bágyadttá, aluszékonnyá tehetik a kisgyermeket, ami tovább nehezíti a kiszáradás elkerüléséhez feltétlenül szükséges folyadékbevitel biztosítását. Mivel a vírus a széklettel ürül, ezért székletfogó, hasfogó gyógyszerek adása sem javasolt gyermekkorban. A rotavírus betegség terápiájának lényege és legfontosabb eleme az elveszített folyadék és ásványi anyag pótlása.
10. Tévhit: Ráérek beoltatni a gyereket mielőtt közösségbe kerül.
Tény: A legtöbb védőoltással ellentétben a rotavírus elleni vakcina beadásának nemcsak alsó, hanem felső életkori határa is van, amit figyelembe kell venni. A oltóanyagok már 6 hetes kortól kérhetőek, és oltóanyagtól függően 24-32 hetes korig be kell fejezni az oltási sort. Tehát éppen arra az életkorra, amikor a legnagyobb a kockázata a súlyos fertőzésnek (6-24 hónapos kor), ki tudjuk alakítani a megfelelő védelmet. Ahhoz, hogy ne csússzunk ki az időkorlátokból már a szülést követően érdemes megfontolni és a gyermekorvossal konzultálni a védőoltás beadatásáról.
11. Tévhit: Túlságosan drága a rotavírus elleni vakcina.
Tény: A rotavírus elleni védőoltás – szemben számos európai uniós országgal – nem tartozik a kötelező védőoltások közé Magyarországon, ezért a szülőknek kell kifizetni az oltás teljes árát. A betegség ugyanakkor kórházi kezeléssel is járhat, és még enyhe lefolyás esetén sem olcsó, hiszen a mindennapos babaápolási termékekből – pelenka, törlőkendő, fertőtlenítőszerek – jócskán megnő a fogyasztás és ehhez adódhat még a bébiitalok, a sópótlók, és a bélflóra helyreállítását segítő gyógyszerek költsége is. Ezt csak tetézi, hogy a rotavírus masszív ellenálló képessége miatt gyakran az egész család – testvérek, szülők, nagyszülők – átesik a fertőzésen, és az elhúzódó betegség miatt az egyik, vagy akár mindkét szülő is kieshet a munkából.
A vakcinák alkalmazásának további előnye, hogy a következő súlyos, kórházi kezelést igénylő betegséget csaknem 100%-ban kivédik. (Forrás: www.rota.hu)
