Lövöldözi a virtuális szörnyeket
A sötét lakásban csak a gyerekszobából kiszűrődő kékesen villódzó monitorfény dereng. Az anya, akit legszebb álmából vert fel a fura nesz, kótyagosan oson a szoba felé. Nesztelenül nyitja az ajtót, miközben szentül megfogadja, reggel alapos leszúrásban részesíti majd egyszülöttjét, aki már megint elfelejtette kikapcsolni a számítógépet. A látványtól azonban földbe gyökeredzik a lába: a gyermek elmélyülten lövöldözi a virtuális szörnyeket. Hajnali két óra van.
"Nagyjából ez a sztori játszódott le nálunk, hetente minimum kétszer - meséli Cili, aki egy most 15 éves fiút nevel egyedül. - Semmi sem hatott, sem a tiltás, sem a fenyegetés, sem a meggyőzés, sem a könyörgés. A gyerek képes volt egész éjjel ottragadni a számítógép előtt. Aztán persze hallgathattam, ahogy az osztályfőnök arról panaszkodik, hogy Bence szunyókál az órán; a védőnő arra tippelt, hogy vérszegény, mert szegény olyan sápadt és nyúzott volt, a tanulmányi eredménye pedig jelentősen leromlott."
"Kezdtem azt érezni, hogy tehetetlen vagyok, ráadásul én is egyre fáradtabb lettem, hiszen kelnem kellett hozzá, szinte minden éjjel, mint kisbaba korában. Egyszer odáig fajult a veszekedés, hogy dühömben az egész lakásban kikapcsoltam a villanyt, reggelre persze leolvadt a hűtő, amitől még mérgesebb lettem... Hogy végül mi lett a megoldás? Egy idő után nem foglalkoztam vele, viszont minden reggel hatkor kivertem a srácot az ágyból, nem érdekelt, mennyit aludt előtte. Aztán egyszer csak elkezdett magától időben lefeküdni. Azóta már csak a szünidőben fordul elő egy-egy átvirrasztott éjszaka."
Lusta szülők - kialvatlan gyerekek
Egy angol felmérés szerint, a fenti eset igen gyakori a szigetországban. "Háromból egy alapiskolás néhány órás gyorsalváson él, és hullafáradtan megy az iskolába másnap, az éjszaka nagy részében ugyanis titokban számítógépezik, vagy tévét néz" - számolt be a kutatásról a Daily Mail című brit napilap. A felmérést végző szakirányú szervezet, a Sleep Council óva intette a szülőket az eredmények láttán. Ők úgy vélik: a szülők túl lusták az előző generációkhoz képest, akik még szigorúan vették a lámpaoltást.
Ugyanez a cikk beszámol egy másik kutatásról, amely szerint a rendszeres virrasztás összefügg a túlsúllyal is: a tizenéveseknek ugyanis, a négy-öt órás alváshiány miatt, napközben nagyobb igényük van az édes és kalóriadús rágcsálnivalókra. A felmérés azt is kimutatta, hogy a tinik 99%-ának van tévé, hifi vagy számítógép a szobájában, kétharmaduknak mind a három, így nem csoda, hogy nehéz gátat vetni az éjszakázásnak.
Dr. Chris Idzikowski, az Edinborougi Alváscentrum szakembere szerint a tizenéveseket rá kellene ébreszteni, hogy a kialvatlanságnak milyen káros következményei lehetnek: kezdve a teljesítményromlásnál, egészen addig, hogy kipihenten sokkal jobban néznek ki. "Azt is be kellene látniuk - véli a szakember - hogy a gyorsalvás, vagyis a kevés és rossz minőségű alvás, életveszélyes helyzeteket is teremthet, mivel az agyuk, a rövid alvásidő alatt nem regenerálódik rendesen, így lassul a reakcióidejük is."
Elektromos bébiszitter
Vekerdy Tamás gyermekpszichológus szerint valóban a tinik belátására kell hagyatkoznunk, ugyanis a gyereket csak kamaszkora előtt lehet nevelni.
"A kamasz szabad - mondja a szakember, - ő kell, hogy szabályozza önmagát. Ha kicsiként nem csüggött kövérré kerekedve a képernyőn, akkor képes lesz erre, tudja majd magát korlátozni: időnként nyakig beleesve a képernyőbe, időnként dühödten kimászva belőle - mert éppen elege lett."
Vekerdy Tamás azonban - saját bevallása szerint "ultrakonzervatív", amikor arról van szó, hogy mikor üljön a gyerek először a képernyő elé. "Az lenne a jó, ha tízéves korig egyáltalán nem látna mesterséges képet - de tudom, hogy ez naivitás. Egészséges kompromiszszum lehet, ha hároméves koráig nem engedjük, hogy tévézzen, onnantól fokozatosan, a szülő segítségével adagoljuk a képernyőt, még akkor is, ha ez fárasztó. Sok szülő ugyanis úgy tekint a tévére és a számítógépes- illetve a videojátékokra, mint egy elektromos bébiszitterre. Ez azért különösen káros, egy bizonyos élekor - véleményem szerint hároméves kor - előtt, mert a kisgyerek belső fantáziaképeket készít, hogy a dühét, az agresszióját, a szorongásait feldolgozza. Abban a pillanatban, amikor egy külső kép megjelenik, leáll ez a belső képkészítés. Ezért jó és gyógyító hatású a szabad játék és a mesehallgatás, mert fejleszti ezt a belsőkép-készítő mechanizmust, vagyis a fantáziát, míg a külsőkép-nézés fokozza az agressziót."
A gyerek ugyanis nem tud különbséget tenni belső és külső kép között. Nagy a képéhsége, mert rengeteg új hatás éri, és nagyon sok feldolgoznivalója van - de hiába ül a külsőkép-áradat előtt, nem történik meg a feldolgozás. Nincs rá ideje. Ezért kis túlzással mondhatjuk, hogy mindegy mit néz a gyerek: a legszelídebb természetfilmtől is agresszívabb lesz.
A büntetés nem megoldás
Egyetlen szülő előtt sem titok, hogy a computer-korszak előtt is voltak kialvatlan gyerekek. Egyesek paplan alatt kiolvasott könyvekről, míg mások tesókkal végigsuttogott éjszakákról számolnak be, de egy apuka arról mesélt, hogy ő szinte minden éjjel a csillagokat leste, mert az volt az álma, hogy felfedez egy kisbolygót.
Vekerdy Tamás sem tagadja, hogy az alváshiányos gyerek nem kizárólag a számítógép következménye, de úgy gondolja: a számítógépnek plusz varázsa, erőteljesebb vonzása van, így még nehezebb neki ellenállni. "Az amerikai bontóperekben például a számítógépfüggést válóokként könyvelik el. Általában a nők - akik ebben a kérdésben sokkal ésszerűbbek, mint a férfiak - perelik be a férjüket."
Ennek ellenére Vekerdy Tamás úgy véli, nem érdemes számítógép-megvonással büntetni. Sőt, ő úgy gondolja, általában büntetni sem érdemes. "Semmivel nem érdemes büntetni. Ezek végtelenített veszekedések forrásai csupán - magyarázza. - Ha lehangolódom, mert a gyerek rosszul viselkedik, a csemete megérzi, és már ettől vacakul érzi magát, s bár egy 16 éves tinédszernek már nem nagyon lehet megmondani, mit és meddig csináljon, de mivel egy lakásban élünk, meg lehet beszélni vele. A gyerekkel lehet, és kell is kommunikálni."
Forrás: www.ujszo.com