Nem csoda, ha az amerikai titkosszolgálat már az iskolai merényletek megakadályozását is fő feladatának tekinti, és az egyéb, például terrorszervezetekkel kapcsolatos tapasztalatait használja fel. De miről is van szó? Néhány esztendővel ezelőtt világszerte óriási megdöbbenést váltott ki az a lövöldözés, melyben a Columbine középiskola tizenkét diákja és egy tanára vesztette életét. Az elkövető nem más volt, mint az intézmény két tanulója.

1997-ben egy alig 14 éves fiú nyitott tüzet Kentucky államban, 1998-ban pedig két 11-12 éves fiú kezdett el lövöldözni a szomszéd iskola udvarán játszó gyerekekre. Ami a legmegdöbbentőbb: előbb tűzriadót jelentettek, hogy az épületből ki kelljen terelni az udvarra a több százas diáksereget. Ám a felsorolást még folytathatnánk, például a legutóbbi esettel, amikor egy hallgató kezdett halálos ámokfutásba a virginiai Műszaki Egyetemen.

Vajon mi játszódhat le ezeknek a fiataloknak a fejében? Miért döntenek úgy, hogy kioltják társaik, tanáraik életét? És sok esetben a magukét is...

Egy amerikai pszichológus, az iskolai lövöldözéseket vizsgáló csoport egyik tagja szerint nagyon nehéz megjósolni, kiből lesz merénylő. "A gyilkos diákok nem a lógósak, nem a rosszul öltözöttek, nem a notórius rossz tanulók közül kerülnek ki".

Sok esetben nem is nagyon titkolják terveiket, csak egyszerűen senki nem veszi komolyan fenyegetőzéseiket. A kolumbiai merénylet elkövetői, a két tizenéves fiú például bombákat, fegyvereket gyártott, amelyekről többen is tudtak, sőt ők maguk szóltak osztálytársaiknak, hogy hagyják el az épületet.

Az gyilkosságok oka némelyik esetben egészen ismeretlen, ám voltak olyan elkövetők, akik nyíltan valamilyen cél érdekében kezdtek lövöldözni. Egy német diák például azért tért vissza iskolájába egy golyószóróval, mert kicsapták az intézményből. Egy másik fiatalember arra a tanárnőre emelte fegyverét, aki szerinte megkeserítette életét.

A legutóbbi, talán minden idők legvéresebb iskolai lövöldözésének végrehajtója, Cso Szöng Huj is gyűlöletből vetett véget harminchárom ember és a saját életének. A virginiai Műszaki Egyetem diákja ezt írta búcsúlevelében: "Ti kényszerítettetek erre!", a dühét a "csaló sarlatánok", "az erkölcstelenség", és "a kicsapongó, gazdag kölykök" váltották ki.