Magyarországon – csakúgy, mint világszerte – évről évre növekszik a stroke esetek száma: évente 40-50 ezer új beteg kerül az ellátásba. A stroke jellemzően a 40 év feletti férfiakat és az 50 év feletti nőket érinti, és bár leggyakrabban a 60-80 éves korosztálynál fordul elő, egyre gyakoribb a fiatalabbak érintettsége is. A stroke veszélye azért nő a kor előrehaladtával, mert a szívrendellenességek, az érelmeszesedés, az érszűkület idősebb korban egyre gyakoribb betegségek.

Mentőautó, Kép: staticflickr

Mi jellemzi a stroke betegséget?

A stroke esetén az agy vérellátási zavara okoz működészavart, amely maradandó károsodást eredményezhet, vagy halálos kimenetelű lehet. Két alapvető típusa létezik: az agyi infarktus (iszkémiás stroke), amely során az agy nem kap elegendő vért (ez az esetek 80%-ában fordul elő). A másik típus az agyvérzés (vérzéses stroke), ekkor pedig az erekből kilépő vér károsítja az agyállományt – ez az esetek 20%-ban fordul elő.

Stroke esetén mindössze 4,5 óra áll rendelkezésre ahhoz, hogy a megfelelő kezeléssel elkezdődjön a keletkezett vérrög feloldása. Minél később kerül a beteg ellátásra, annál súlyosabb állapot áll elő, maradandó emlékezetkiesés, beszédzavar, az esetek háromnegyedében rokkantság alakulhat ki. Stroke esetén az agy percenként mintegy 2 millió sejtet veszít, korai felismeréssel és kezeléssel viszont csökkenthető lehet a károsodás és nőhet a teljes felépülés esélye is.

Van lehetőség a megelőzésre!

Hajlamosító tényezők a magas vérnyomás betegség, a cukorbetegség, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, amely az érrendszer állapotát jelentősen befolyásolja, akár már fiatalkorban is.

Az egészségtudatos életmód kialakítása mellett fontos továbbá a rendszeres szűrés, különösen a pitvarfibrillációban (pitvari remegéssel járó, jóindulatú, időskori szívritmuszavar) szenvedő betegek számára. Pitvarfibrilláció esetén a betegek egy része tünetmentes, míg más esetekben nehézlégzés, fulladás, bizonytalan eredetű mellkasi fájdalom, fáradékonyság, szabálytalan szívdobogás jelentkezhet, a betegek éjszaka heves szívverésre riadhatnak fel. Pitvarfibrilláció fennállása esetén ötször nagyobb esély van a stroke kialakulására, tehát a betegséget tekinthetjük az iszkémiás stroke előszobájának is, ezért fontos, hogy a fenti tünetek észlelésekor haladéktalanul forduljunk orvoshoz. A szájon át szedhető véralvadásgátló készítményekkel, a rendszeres orvosi ellenőrzés mellett, azonban ennek a kockázata csökkenthető.

Mit tegyünk stroke esetén?

A stroke nem fáj, így a tüneteket sokan elbagatellizálják, nem fordulnak orvoshoz, ezzel veszélyeztetik a későbbi felépülést vagy akár az életüket is. A stroke tünetei lehetnek:

• Hirtelen fellépő féloldali végtaggyengeség, bénulás, ernyedt, zsibbadt arcfél (arcizmok, kar, láb bénulása az egyik testfélen)
• Hirtelen kialakuló beszédértési- vagy hangképzési zavar (afázia), szóformálási nehézség
• Hirtelen bekövetkező látászavar, kettős látás, látótér kiesés, látásvesztés

Ha bizonytalanok vagyunk a tünetek felismerésében, akkor néhány egyszerű feladatot érdemes elvégeztetni a beteggel:

• Mosolyogjon, vagy mutassa fogait! Arcának egyik fele ernyedt, aszimmetrikussá vált?
• Emelje fel vízszintesig mindkét karját! Lehanyatlik-e valamelyik keze?
• Ismételjen meg egy egyszerű mondatot! Összefolynak a szavai? Helytelenül ismétel? Nem talál egyes kifejezéseket?

Ne feledjük, hogy mindössze 4,5 óra áll rendelkezésre a kezelés megkezdéséig!

Stroke gyanúja esetén azonnal hívjunk mentőt, és arra is gondoljunk, hogy pontos információval segítsük az orvost, hogy már a helyszínen megkezdődhessen a terápia.

Jó hír, hogy a fővárosban 9 valamint minden megyében működik legalább egy, kifejezetten a szélütéses betegek kezelésére szervezett neurológiai központ.