Rizikófaktorok
Egész nap rohanunk, egyre nagyobb stresszben élünk, zsírban, cukorban és sóban gazdag ételeket fogyasztunk, a lakosság közel 30 százaléka dohányzik. Ezen felül a mozgásszegény életmód és az elhízás is nagymértékben hozzájárul a szív-és érrendszeri betegségek megjelenéséhez. Az életmódbeli tényezők mellett kiemelten fontos az öröklődés szerepe, azok esetében, akiknél megfigyelhető a szív-és érrendszeri betegségek családon belüli halmozódása, fokozott a betegség kialakulásának kockázata.
6 figyelmeztető tünet
A szív-és érrendszeri betegségek az 50 év alattiaknál a férfiak körében jelentkeznek gyakrabban, míg 50 éves kor táján, a menopauza időszakához kapcsolódó hormonális változások miatt a nők esetében is gyorsan nő a gyakoriságuk, így ettől az életkortól a kockázat a két nem tagjai között közel azonos – ismerteti dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa. - A szív-és érrendszeri betegségeket egyéntől, súlyosságtól és a jellegtől függően már korai stádiumban is jelezhetik bizonyos tünetek, így ha korábban nem is tettük, az alábbiak észlelésekor forduljunk mielőbb szakorvoshoz!
1.Mellkasi fájdalom
A bizonytalan mellkasi fájdalomnak sokféle oka lehet (például reflux, asztma, izomfájdalom), de fontos a kardiológiai kivizsgálás, hogy kizárható legyen a szív-érrendszeri betegség. Ha a fájdalom jellemzően terhelésre jelentkezik, az többek közt szívkoszorúér betegség jele lehet. Amennyiben pedig a fellépő szorító, fájó érzés pihentetés hatására sem csökken néhány percen belül, jobb, ha azonnal orvost hívunk.
2. Légszomj, fulladás vagy nehézlégzés
A terhelésre kialakuló légszomj, fulladás elsősorban a túlsúly, a dohányzás és az életkor számlájára írható. Előfordul, hogy allergia vagy asztma okozza a nehézlégzést, ami szintén kezelést igényel. Ha azonban a terhelésre jelentkező fulladás pihenést követően nem javul, vagy csak nagyon lassan, mielőbbi kardiológiai kivizsgálás szükséges, hiszen egyre súlyosbodó kardiológiai állapotot feltételez, melynek kezelése nem tűr halasztást.
3.Nyugalmi állapotban jelentkező szívdobogás-érzés, magas pulzusszám
Szapora pulzusról beszélünk, ha nyugalmi állapotban 90-nél több ütést mérünk. Ugyanakkor, ha minden kiváltó ok nélkül 2-3 napon keresztül a pulzus szapora, ajánlatos a kardiológiai kivizsgálás. A szapora és/vagy szabálytalan pulzust több szív-érrendszeri betegség is okozhatja, ennek érdemes utánajárni.
4.Szokatlan gyengeség, szédülés, ájulás
Leggyakrabban éhség, kiszáradás, hosszú állás okozza a gyengeséget, szédülést, de cukorbetegeknél is előfordulhat az eszméletvesztés. Túl alacsony vagy túl magas vérnyomás is okozhat elgyengülést, mint ahogyan ez lehet egyes vérnyomáscsökkentők, értágítók mellékhatása. Azonban ha nem ilyen nyilvánvaló ok áll a háttérben, a kardiológiai kivizsgáláson eldőlhet, nem a szívműködés zavara húzódik-e meg a háttérben. Főként szívritmuszavar, túl lassú szívműködés, elégtelen pumpafunkció okozhat ájulást.
5. Zsibbadás a karban
A zsibbadás gyakori panasz, illetve több betegséget is jelezhet, ezért nagyon fontos, hogy a lehető legalaposabban le tudjuk írni. Előfordul, hogy mozgásszervi oka van a tünetnek, de akár vérrög, agyér szűkület, keringési- vagy vérellátási zavar is eredményezheti ezt a tünetet.
6.Gyakori fejfájás
A fejfájás jelensége mögött olyan sokféle ok állhat, hogy a kivizsgálás is nagyon összetett orvosi feladat. Neurológus, fogorvos, endokrinológus, fül-orr-gégész, fájdalomspecialista közreműködésére is szükség lehet, de mivel akár vérnyomásproblémák is okozhatnak fejfájást, ha a kézenfekvő okok kizárhatók, érdemes kardiológust is felkeresni.
(Forrás: Kardioközpont )
