A tünetek időbeni felismerése, megfelelő kezelése, a megelőző betegségek gondozása, illetve az influenza elleni védőoltás időbeni beadása. Ezek azok a fontos lépések, amelyekkel mi magunk is sokat tehetünk a szívelégtelenség okozta halálozások elkerüléséért. A betegség egyre többeket érint, ma majdnem kétszer annyi a beteg, mint 15 évvel ezelőtt. A Magyar Kardiológusok Társasága az idei Szívelégtelenség Napok alkalmából hívja fel a figyelmet a tudatosságra, ami a legfontosabb mind a betegek, mind az orvosok számára.

A perifériás érbetegség (PAD) kezelése a tünetek csökkentésére, és az állapotromlás megelőzésére épül. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint mindezekben az orvosi kezelésen túl rendkívül sokat lehet tenni életmódbeli változtatásokkal is.

Az ödéma egy szemmel is látható duzzanat, amelyet könnyű beazonosítani az érintettnek is. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa a kivizsgálás jelentőségére hívta fel a figyelmet, hiszen akár komoly betegség is meghúzódhat a tünet mögött.

A mellkasi fájdalom és szorítás érzése igen ijesztő lehet annak, aki megtapasztalja, különösen, ha fiatalabb vagy középkorú, ám stresszes életet élő személyről van szó. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa a pánik szindróma és a szívbetegség okozta tünet különbségeire hívta fel a figyelmet.

Férfiaknál negyvenöt-ötven év körül, nőknél pedig a változó korban ajánlott, akár panaszmentes állapotban, mintegy megelőzésképp kardiológiai szűrővizsgálaton részt venni – javasolja a szakorvos. Akinek azonban felmutatható rizikófaktorai vannak, külön ajánlott a kardiológiai vizsgálat.

A pulzus, mint fogalom mindenki számára ismert, az eltérései pedig egyre gyakrabban kerülnek a kardiológusok fókuszába. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az erős szívdobogás esetleges okairól, és a pulzus mérésének szabályairól beszélt.

Amennyiben kialakult már valakinél mélyvénás trombózis, úgy a jövőben nagyobb eséllyel lép fel ismételten a probléma, így igen fontos szerepe van a prevenciónak. Hogy minél kisebb legyen a rizikó, több vizsgálatot is érdemes elvégeztetni. Hogy pontosan miket, arról prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája beszélt.

Nemrégiben bebizonyosodott, hogy nem csak a gyógyszerek képesek csökkenteni a betegek fájdalmát, de a bizalomgerjesztő orvosi jelenlét is. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakembere a szakértelem és az empátia jelentőségéről beszélt.

Egy kutatócsoport szerint az erős testi kontaktussal járó csapatsportokban gyakoribb a hirtelen szívhalál. Ennek oka pedig az a bizonyos halálos érintés vagy inkább ütés. Felfedezhető, megelőzhető-e a tragédia?

A vérnyomás és a pulzus fogalmai gyakran összekapcsolódnak az emberek fejében, ráadásul mindkettőt szokta is ellenőrizni az orvos. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakembere elmagyarázza a különbséget és eloszlatja a tévhiteket.

A szív-és  érrendszeri betegségek okozzák a halálozások több, mint felét Magyarországon. Jó tudni, hogy a megelőzés, vagy időben történő beavatkozás életet menthet. A szakember most azokról a tünetekről beszél, amelyek okát feltétlenül ki kell vizsgáltatni. 

Jól beazonosítható az a 6 életmódbeli rizikófaktor, amely a négy legelterjedtebb krónikus betegség hátterében állhat - állítja az Egészségügyi Világszervezet. A veszélyeztetettek kivizsgálásának döntő jelentőségére hívta fel a figyelmet a szakember.  

Az infarktus és a depresszió kölcsönhatásai eddig is ismertek voltak. Mostanra azonban az is bebizonyosodott, hogy a szívbetegség utáni depresszió jelentősen növeli a halálozási kockázatot. Dr. Matusovits Andrea, a Kardioközpont sportorvosa, aneszteziológus, intenzív terapeuta éppen ezért az infarktus utáni rehabilitációs program jelentőségét hangsúlyozta. 

Egy felnőtt érhálózatának hossza a hajszálerekkel együtt elérheti a 100 ezer km-t, ami az Egyenlítő két és félszerese. Kézenfekvő, hogy vigyáznunk kell rá, és rendszeresen felül kell vizsgáltatnunk ezt az érzékeny rendszert - tanácsolja Dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.

A tavasszal elszántan vágunk bele egy új sportba, eddig nem próbált hobbi után nézünk, vagy otthonunkat varázsoljuk át. Ám a saját egészségünkről se feledkezzünk meg, és menjünk el a régóta halogatott egészségügyi szűrővizsgálatokra is. Soroljuk, hogy milyen vizsgálatokra ajánlott elmenni a különböző életkorokban...

A gyengeség, a szédülés, a lassú vagy felgyorsult szívverés, csak néhány jel azok közül, amelyek akár szívritmus zavarra is utalhatnak. Mikor kérjünk orvosi segítséget? Erre is válaszol, valamint a korai felismerésének jelentőségére is felhívja a figyelmet a szakember

…szeretni foglak az életemnél is jobban” – áll a híres idézetben. Ma Valentin napon különösen sokat foglalkozunk a szívügyeinkkel, szerelmünkkel, szeretteinkkel, azonban szívünk egészségéről hajlamosak vagyunk megfeledkezni.  Pedig a szív egészsége a hosszú, és teljes élet meghatározó része, amely egészséges életmóddal és rendszeres szűrővizsgálatokkal megőrizhető  erre hívják fel a figyelmet a Szív tudatosság hónap szervezői világszerte.

Aki sportol, az biztosan egészséges, gondolhatjuk azok alapján, amit a mozgás jótékony hatásairól tudunk. Az azonban talán kevésbé közismert tény, hogy az intenzíven sportolók között gyakoriak a szív szerkezetét, illetve funkcióját érintő különböző eltérések, mint például a szív megnagyobbodása, a szívizom megvastagodása, a szívüregek kitágulása, vagy éppen az alacsony pulzusszám.  Mit jelentenek ezek az elváltozások? Mire kell gondolnunk, ha azt halljuk, hogy valakinek sportszíve van? Miért van szüksége a hobbi- és élsportolóknak egyaránt rendszeres kardiológiai szűrésére? Ezekre a kérdésekre válaszol  Dr. Sztancsik Ilona, a Sportorvosi Központ sportorvos-kardiológusa.

Rendkívül rossz a levegő minősége szinte az egész országban. A magas szálló por-tartalom miatt már tizenhét település levegőjét minősítette veszélyesnek az Országos Közegészségügyi Központ. A szmogriadó arra figyelmeztet, hogy ezekben a napokban nem tanácsos hosszabb ideig a szabadban tartózkodni. Egy friss tanulmány szerint, különösen azokra veszélyes, akik szív-és érrendszeri problémákkal küzdenek. Dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa arról tájékoztat, hogy milyen szív- és érrendszeri kockázatai vannak a légszennyezettségnek, milyen tünetek adhatnak aggodalomra okot, és milyen szívpanaszok esetén szükséges azonnal kardiológushoz fordulni? 

Ha valaki dobszerű szívverést tapasztal, mellkasi remegésérzése, légszomja van, szédül, a mellkasában, a torkában, a gyomor tájékon furcsa fájdalmat, szúrést érez, lehetséges, hogy szívritmus zavarban szenved. Ennek a betegségnek számos formája létezik, és többféle kockázati tényező is vezethet a kialakulásához.

Nagyon sokféle betegség tartozik a szív- és érrendszert érintő kórok csoportjába: szívinfarktus, mellkasi fájdalmat (angina pectoris) okozó koszorúér-szűkület, szívritmus zavar, szívbillentyű hiba. Hogyan előzhetők meg? Megkérdeztük a szakembert.

A rendszeres testmozgás számos jótékony hatása mellett, kedvezően hat a vérkeringési rendszerünk és szívünk állapotára. De sportolhat-e, és milyen módon, aki valamilyen szívbetegséggel küzd? Szakember segít kérdések a megválaszolásában.

A magas vérnyomás kezelésének legfőbb célja az olyan súlyos következmények megelőzése, mint a szívinfarktus és a stroke.  Az alvás minősége és a vérnyomás közti összefüggésekről beszél a szakember.