Nemrégiben új elméletek láttak napvilágot a hirtelen szívhalálról, és a közelmúltban elhunyt zenész, Mohaman kapcsán is felmerült a hirtelen szívhalál kérdése. Dr. Matusovits Andrea, a Budai Kardioközpont sportorvosa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint a felkészült sportolói hozzáállás és a megfelelő kardiológiai szűrés életeket menthetne meg.
„Halálos érintés” lehet az ok?
A Circulation: Arrhythmia és Electrophysiology folyóirat hozta le azt a tanulmányt, amely felfedezni vélte a hirtelen sportoló szívhalál okát. Az oxfordi kutatók a keleti harcművészetekből ismert „halálos érintés” fogalmát vonatkoztatták a többi sportra. Az ilyen ütést már ismerte az orvostudomány Commotio cordis néven, és az erős testi kontaktussal járó csapatsportokban jó pár esetet feljegyeztek róla.
Az angol tudósok úgy gondolják, hogy a Commotio cordis ugyan meglehetősen ritkán fordul elő, de a fiatal, egészséges sportolók között mégis ez a hirtelen szívhalál egyik leggyakoribb oka. A kockázat akkor emelkedik igen magasra, ha az ütés csak nagyon rövid ideig tart, de kifejezetten intenzív, és a mellkast éri. Ez ugyanis meg tudja akadályozni az összehangolt szívverést, ami súlyos esetben akár végzetes következménnyel is járhat.
Mohaman, az ismert énekes tragédiája is kosarazás után történt, halálát a rendőrségi vizsgálat szerint “a szívkoszorúérplakk megrepedése, koszorúér-szűkület, következményes szívritmuszavar, szívmegállás okozta”. A történtek pontosabban nem ismeretesek a nyilvánosság előtt, de mindenképpen beszélni kell az eset kapcsán a megelőzés lehetőségeiről.
A tünetmentesség nem feltétlenül jelent egészséget
Az úgynevezett hirtelen szívhalálnál azonosítható vagy nem ismert (ún. idiópátiás) okok miatt leáll a szív pumpaműködése, a vérkeringés hirtelen leállása pedig bevezető tünetek nélküli eszméletvesztéshez, majd halálhoz vezet. Ilyen esetekben csak az újraélesztés mielőbbi megkezdése lehet az egyetlen segítség, aminek a sikere a kiváltó ok mellett elsősorban az azt végzők gyors beavatkozásán, majd a szakemberek felkészültségétől függ.
- A hirtelen szívhalál ugyanakkor nem egy konkrét betegség megnevezése, hanem több lehetséges kórfolyamat legsúlyosabb következménye. Számos veleszületett vagy szerzett szívbetegség végződhet a keringés hirtelen leállásával. A hirtelen szívhalál tehát nem feltétlenül sorsszerű, igen gyakran áll mögötte olyan megbetegedés, amely korábban lehet, hogy csak egészen enyhe tüneteket okozott, vagy teljes panaszmentesség mellett „néma, de kockázattal járó" kórkép formájában alakult ki. Épp ezért lenne feltétlenül szükséges az alapos és rendszeres (!) kardiológiai szűrés az amatőr és profi sportolók esetében is – hangsúlyozza dr. Matusovits Andrea, a Budai Kardioközpont sportorvosa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.
A megelőzés életeket menthet
Azok a hobbi- vagy professzionális sportolóknak, akiknél a családban már előfordult hirtelen haláleset vagy saját határaikhoz képest nagyobb fizikai és/vagy pszichés stressz terhelésnek vannak kitéve, időnként panaszmentesség esetén is érdemes részt venni kardiológiai szűrővizsgálaton.
Ugyanígy fontos felfigyelni a sokszor aprónak tűnő panaszokra is, mint pl. a fáradékonyság, a csökkent teljesítőképesség. Természetesen az ismert, jellegzetesebb panaszokkal is feltétlenül szükséges a kivizsgálás, mint például a terhelés során jelentkező mellkasi nyomó, szorító fájdalom (ez jelentkezhet a torokban, a gyomortájon is), légszomj, szívdobogásérzés, bevezető tünetek nélküli eszméletvesztés, pihenésre sem múló panaszok.
Egy alapos kardiológiai szűrővizsgálat során az általános kivizsgálás mellett az anatómiai eltérések felderítése szívultrahang vizsgálattal történik. Veleszületett vagy szerzett vezetési zavarok, ritmuszavarok, elektrofiziológiai eltérések feltérképezése céljából nyugalmi és terheléses EKG készül. A sportolóknak különösen érdemes komolyan venni a kivizsgálást, különösen azért, mert a sportorvosi gyakorlatnak nem feltétlenül része a szívultrahang és a terheléses EKG, amelyek nélkül számos eltérés rejtve maradhat.
- A komplex kardiológiai kivizsgálás során a nyugalmi EKG mellett a terheléses EKG és a szívultrahang vizsgálat adhat teljes képet a szív állapotáról. Csak ezen vizsgálati eredmények birtokában zárhatunk ki minden olyan szív-és érrendszeri elváltozást, amely a sportoló életét veszélyeztetné, csakis ilyen biztos alapokra épülhet biztonságos edzésmunka. Az eredmények ismeretében, ha szükséges, időben megtehető minden óvintézkedés a hirtelen szívhalál megelőzése érdekében.
A betegségek idejében felfedezve gyógyíthatók, vagy gyógyszeresen, esetleg műtétileg kezelhetők. Szükség esetén életvédő műszerek beültetésével (pacemakerrel, defibrillátorral, illetve beültethető cardioverter-defibrillátorral, ami a pacemakerek egy továbbfejlesztett változata) szívleállás esetén biztosítható az azonnali újraélesztés műszeres feltétele, illetve szinte észrevétlenül megállítható a veszélyes folyamat – hangsúlyozza dr. Matusovits Andrea, a Budai Kardioközpont sportorvosa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.
(Forrás: Budai Kardioközpont)
