Szívünk egy sokoldalú, többfunkciós, interaktív szerv, jóval több mint egy pumpa, mely segít vérünk keringését fenntartani.

Szeptember 26-a a Szív Világnapja, amely az egyik vezető haláloknak számító szívbetegségekre hívja fel a figyelmet. Hazánkban annyian halnak meg szívbetegségben, mint rosszindulatú daganat következtében.

A koronavírus különböző szövődményeivel kapcsolatban évek múlva bizonyára sokkal többet tudunk majd, azonban már napjainkban is számtalan jel utal arra, hogy az elsősorban légzőszervi betegségnek tartott kór a szívet is károsíthatja. Egyre több olyan vizsgálati eredmény lát napvilágot, amely korábban egészséges embereknél mutat ki szív-érrendszeri érintettséget a fertőzést követően. A COVID-19 vírus szívet érintő szövődményei egyszerűen megelőzhetők, kiszűrhetők egy fertőzés utáni általános kardiológiai vizsgálattal - hívják fel a figyelmet Czeizel Intézet kardiológus szakemberei.

Februárban a szívé és az érzelmeké a főszerep, de itt az idő, hogy az egészségünkre is nagyobb figyelmet fordítsunk! A kardiovaszkuláris megbetegedések csakúgy, mint a szerelemi bánat, a nőket és a férfiakat is egyaránt veszélyeztetik. Idén, a Szívelégtelenség Hete február 15-éig arra hívja fel a figyelmet, hogy fontos megismernünk testünk és érzéseink motorját, hogy megelőzzük, illetve kezeljük az esetlegesen felmerülő problémákat.

A szívelégtelenségben szenvedő betegek kockázatbecslését segíti a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján kifejlesztett, mesterséges intelligencián alapuló, új rizikóbecslő rendszer. A betegek klinikai adatai alapján nyújt segítséget a kezelőorvosnak a magasabb halálozási kockázatú, következésképpen szorosabb utánkövetést igénylő szívelégtelen betegek azonosításában.

Szúr, szorít, nyom – a mellkasi fájdalom szinte mindig egészségügyi veszélyhelyzetnek tekinthető, még ha nem is biztos, hogy szív eredetű a forrása, ugyanis akár rendkívül súlyos problémák is meghúzódhatnak a hátterében. Lehet akut vagy elhúzódó a panasz, minden esetben mihamarabb orvoshoz kell fordulni, hogy a végére járjunk. A szív- és érrendszeri megbetegedésnek - még az azonnali beavatkozást igénylőknek is - nagyon sokféle tünete lehet, éppen ezért figyelmeztet mindenkit a Magyar Kardiológusok Társasága, hogy senki ne habozzon a segítségkéréssel.

Évente 15 ezer infarktus és 40-50 ezer stroke, vagyis mintegy félóránként egy infarktus és tíz percenként egy stroke. Évente hétezer, naponta kb. 20 végtag-amputáció. A halálesetek feléért a szív-érrendszeri betegségek tehetők felelőssé. Riasztó magyarországi adatok, ám a legmegdöbbentőbb, hogy túlnyomó részük megelőzhető lenne, hiszen ezek civilizációs betegségek, melyek alapvetően a túlzott kényelemből és káros szenvedélyekből fakadnak. Szeptember utolsó vasárnapja a Szív Világnapja, amely tökéletes alkalom arra, hogy újra felhívjuk a figyelmet a prevencióra.

Még az erős dohányosok szíve is pár év után nagyjából rendbe jöhet, ha abbahagyják a dohányzást, de a teljes gyógyuláshoz jóval több idő kell. Az amerikai orvosok publikációjától a Piac és profit számolt be.

Még a visszatartott vizelet is növelheti a vérnyomást - persze más tényezők mellet - derült ki egy új kutatásból. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta elmondja, mit érdemes számításba venni a mérésnél.

Gyakran ijesztő, sokan rögtön a szívinfarktusra asszociálnak, ha mellkasi fájdalmat éreznek. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint az eseteknek csupán kisebb része az, amikor szív eredetű a fájdalom, de a kivizsgálást mindenképpen érdemes elvégeztetni!

Még ha nem is figyelünk rá, szívünk rendületlenül tartja mindennapjaink tempóját, diktálva az ütemet egész szervezetünknek. Előfordulhat azonban, hogy a ritmus pontatlanná válik, a szívritmuszavar pedig kezelés nélkül később további komoly problémákat idézhet elő.

A szívproblémák kapcsán szinte mindenkinek a bal oldali szorítás és mellkasi fájdalom jut eszébe, ezért érdemes áttekinteni, mi minden miatt jelentkezhet a jobb oldalon a fájdalom. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakértője segít a tájékozódásban.

Olykor mindenkivel előfordul, hogy kisebb szívproblémákkal küzd. Ezek közül a leggyakoribb az extra ütem (extrasystole). Komolyabb problémát az ún. pitvarfibrilláció okoz, mely a felnőttek körében az egyik leggyakoribb szívműködési zavar. Dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája ennek egyik lehetséges okát ismerteti.

Friss kutatások szerint a korán érkező menstruáció, a korai menopauza és a vetélés is a szívbetegségek rizikófaktorainak számíthatók. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a további hajlamosító tényezőkről és a kivizsgálás jelentőségéről beszélt.

A mellkasi fájdalom ijesztő tünet, aminek számos forrása lehet, és amelynek mindenképpen utána kell járni. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa a lehetséges okokra hívta fel a figyelmet.

Miért emelték a magas vérnyomással diagnosztizáltak számát 75 millióról 103 millióra az amerikai szakmai szervezetek? Miért kell az idősebbeknél is azokat az értékeket megcélozni, mint a fiatalabbaknál? Miért olyan fontos az életmód a magas vérnyomás kezelésében? Ezekre a kérdésekre kereste a választ dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája és dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnöke.

A legtöbb ember túléli az első szívinfarktust, azonban dr. Matusovits Andrea, a Budai Kardioközpont sportorvosa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az ezt követő életszakasz legfontosabb alapköveire hívta fel a figyelmet.

A pulzus, mint fogalom mindenki számára ismert, az eltérései pedig egyre gyakrabban kerülnek a kardiológusok fókuszába. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az erős szívdobogás esetleges okairól, és a pulzus mérésének szabályairól beszélt.

Számos ok miatt zsibbadhat, fájhat a karunk, leggyakrabban a nyaki gerinc problémái okozzák ezt a tipikus tünetet. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakembere azonban arra figyelmeztet, hogy szívproblémák is eredményezhetnek ilyen gondokat.

Egy kutatócsoport szerint az erős testi kontaktussal járó csapatsportokban gyakoribb a hirtelen szívhalál. Ennek oka pedig az a bizonyos halálos érintés vagy inkább ütés. Felfedezhető, megelőzhető-e a tragédia?

Világszerte hagyományosan június első hetében tartják a Szívritmus Hetét, amely a szívritmuszavarokra, azok okaira és kockázataira hívja fel a figyelmet. Az idei hét mottója: „Ellenőrizd a saját szívritmusodat!” Ezúttal a Szívritmus Hetét a szervezők a nemrég elhunyt kiváló színész, Roger Moore emlékének is ajánlják, aki szívritmuszavarának felfedezése óta számos alkalommal támogatta a szívbetegségekkel kapcsolatos felvilágosító kampányokat.

Rendkívül rossz a levegő minősége szinte az egész országban. A magas szálló por-tartalom miatt már tizenhét település levegőjét minősítette veszélyesnek az Országos Közegészségügyi Központ. A szmogriadó arra figyelmeztet, hogy ezekben a napokban nem tanácsos hosszabb ideig a szabadban tartózkodni. Egy friss tanulmány szerint, különösen azokra veszélyes, akik szív-és érrendszeri problémákkal küzdenek. Dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa arról tájékoztat, hogy milyen szív- és érrendszeri kockázatai vannak a légszennyezettségnek, milyen tünetek adhatnak aggodalomra okot, és milyen szívpanaszok esetén szükséges azonnal kardiológushoz fordulni? 

Ha valaki dobszerű szívverést tapasztal, mellkasi remegésérzése, légszomja van, szédül, a mellkasában, a torkában, a gyomor tájékon furcsa fájdalmat, szúrést érez, lehetséges, hogy szívritmus zavarban szenved. Ennek a betegségnek számos formája létezik, és többféle kockázati tényező is vezethet a kialakulásához.

Nem vesszük komolyan, vagy nem is gondoljuk, hogy az előjelek a stroke-ra utalnak, amely ma már a harmadik leggyakoribb haláloknak számít a világon. Ezért fontos hogy tisztában legyünk a tünetekkel, és ha a szélütésnek csak a gyanúja is felmerül, azonnal hívjunk mentőt.

Mindig felfokozott hangulatban telik az év vége. Rég elmúlt a nyár, megküzdöttünk az időjárás-változásokkal, túléltük az őszt, és beléptünk a télbe, amikor is korán sötétedik, a fényeket pedig a karácsonyi kivilágítás hozza. A munkahelyeken is évzáró hajrá van, mintha mindent most kéne bepótolni, ettől is feszültebbek lehetünk, és akkor még nem is beszéltünk arról, amit a karácsonyi készülődés hoz. Mennyi pénzből jövünk ki idén karácsonykor, mi kerül a fa alá, az asztalra, és ha még pénz is akad, van-e vajon elég idő mindent elintézni, beszerezni. Törekszünk a tökéletességre, szeretnénk mindent megadni a családunknak, de a hajsza közben magunkra nem figyelünk eléggé. A stressz pedig az elsőszámú veszélyfaktor a leggyakoribb magyar halálozási ok, a hirtelen szívhalál esetén. Hiába az ünnepi hangulat, ha nem pihenünk eleget, akkor könnyen lehet baj, még a legünnepibb pillanatokban is.

2000 óta minden szeptember utolsó vasárnapja a Szív Világnapja. Célja, hogy necsak a betegségek kapcsán törődjünk létfontosságú szervünkkel, ami életünkben majd 2,6 milliárdot dobban. Szívünk testünk mozgatórugója: szívdobbanásról szívdobbanásra élünk, mégis csak akkor szembesülünk működésének fontosságával, amikor valamilyen probléma jelentkezik. A Budai Egészségközpont szakértői úgy vélik, egészséges táplálkozással, rendszeres testmozgással sokat tehetünk szívünk védelméért.

A vese működésének támogatásával a szívünknek is segíthetünk, ugyanis a beszűkült vesefunkciók több, mint tízszeresére növelik az idő előtt bekövetkező szív- és érrendszeri eredetű halálozás kockázatát. Dr. Szűcs László, az Oxygen Medical urológusa vesevédő tanácsokkal szolgált.

A szív- és érrendszeri betegségeket egyéntől, súlyosságtól és jellegtől függően már korai stádiumban is jelezhetik bizonyos tünetek, így, ha korábban nem is tettük, az itt ismertetett tünetek észlelésekor feltétlenül forduljunk kardiológushoz!

Ha kell, kiugrik a helyéről, repes, kalapál, és megdermed, vagy éppen lecsúszik a gatyaszárba. Sok mindent tud életünk motorja. Szívünk minden "szokatlan" dobbanása valami lelki problémát is jelez. Vajon figyelünk rá?

100 ezerszer dobban meg a szívünk naponta. Néha azonban előfordulhat, hogy egy-egy szívverés kimarad. Ez olyan egyszerű okok miatt is megtörténhet, mint a túlzott stressz vagy koffeinfogyasztás, de az elmaradt dobbanás alacsony vérnyomásról és szívbetegségről is árulkodhat. Honnan tudom, hogy mikor kell egy kimaradt szívverést komolyan venni?

A defibrillátor egy életmentő eszköz, de nem pótolja az újraélesztést. Hogyan működik a szerkezet, és mikor szükséges használni?

Különösen a hidegebb, őszi-téli hónapokban tanácsos néhány csepp illóolajat csepegtetni párologtatónkba, így nemcsak kellemes illat lesz a lakásban, hanem közérzetünk is észrevétlenül javulni fog. A párológtatóban használt mécses lángja - bármily kicsi tűz is - melegséggel tölti el az embert, és fokozza a meditálásra, elmélkedésre való vágyat.

Szeptember utolsó vasárnapján, a Szív Világnapján szembesülnünk kell azzal, hogy a magyarok több mint fele szív- és érrendszeri betegségekben hal meg, napi 70 embert éri hirtelen szívhalál. Dr. Ádám Zsófia, az Oxygen Medical kardiológusa arról a kockázatbecslésről beszélt, amelyből kiderül, milyen esélyünk van egy súlyos, akár életet veszélyeztető betegségre.

Nyíllal átlőtt szív- ugye ismerős ez a kép? De honnan is származik a szív stilizált képe, amikor nem sok hasonlóságot mutat e szervünk eredetijével? Eredjünk a kérdés nyomába!