Életforma.hu

ÉLET-MÓD

Mikor és hogyan kell használni a defibrillátort?

A defibrillátor egy életmentő eszköz, de nem pótolja az újraélesztést. Hogyan működik a szerkezet, és mikor szükséges használni?

Életünk fenntartója a vérkeringés, melynek alapfeltétele a pumpa, azaz a szív ritmusos, átlagosan percenként 72 alkalommal történő összehúzódása. A szívizom szabályozott összehúzódása pitvarban elhelyezkedő ritmus szabályozó sejtekből kiinduló és bonyolult vezetőrendszeren tovaterjedő elektromos ingerület hatására következik be, hatásos szívizom összehúzódás jön létre, ami a vért az ütőeres rendszerbe, létfontosságú szerveink felé továbbítja.

A hirtelen halálesetek több mint 80 százalékában a szív elektromos tevékenysége rendezetlenné válik, ennek következtében az izomsejtek összehúzódása sem programozottan történik, megszűnik a pumpa funkció, kamraremegés, azaz kamrafibrilláció alakul ki. A korábban szabályos EKG helyett, igen bizarr fibrillációs hullámokat lehet észlelni.

Az újraélesztés ABC-je


 

Az újraélesztés ABC-jét minden laikusnak ismernie kell, mert adott esetben alkalmazása életet menthet. A BLS (Basic Life Support) kifejezés az alapszintű, illetve eszköz nélküli újraélesztésre utal. A BLS célja a légzés és a keringés biztosítása, míg a terápia elkezdéséhez szükséges eszközök illetve a szaksegítség a helyszínre nem érkezik.

Az újraélesztés legfontosabb lépései >>

A készülékek működése

A HELP program keretében mind több helyen mindenki számára elérhetők az életmentő készülékek, az AED-k (automata külső defibrillátorok), melyek elektródákkal a beteghez csatlakoztatva képesek a szívritmus elemzésére, kommunikálnak az elsősegélynyújtóval, kamrafibrilláció észlelése esetén figyelmeztetnek az elektrosokk szükségességére, és nekünk, életmentőknek csak engedélyezni kell egy gomb megnyomásával az életmentő áramütést.

Az AED egyes típusait a telep behelyezésével tudjuk életre kelteni, más esetben a készülék bekapcsolása is elegendő. A bekapcsolást követően valamennyi készülék öntesztet végez, ezt követően figyelmeztet az elektródák felhelyezésére.

Tegyük szabaddá a beteg mellkasát, ha nedves töröljük szárazra és az öntapadó elektródákról a védőfóliát eltávolítva, azokat ragasszuk a megfelelő pozícióba a beteg mellkasára. Ellenőrizzük, hogy az elektróda kábel helyesen csatlakozik-e a készülékhez, ha igen indulhat  az életmentés.

Egy kis történelem


 

Majd 200 év kellett a rejtély megfejtéséhez, és a kamrafibrilláció hatásos kezelési módjának a kifejlesztéséhez. 1775-ben Peter Abilgaart dán állatorvos észlelte, hogy az áramütés miatt elhalt csirkéknél a mellkasra leadott újabb elektromos kisülés hatására újra indul a szív, az állatok életre kelnek. Csak 1899-ben ismertették tudósok a kamrafibrilláció megszüntetésének, a defibrillálásnak az elméletét, s az emberen végzett első sikeres váltóárammal végzett defibrillálásra 1947-ig kellett várni, Magyarországon Széll Kálmán és Szabó Judit alkalmazta elsőként sikeresen az eljárást a szombathelyi kórházban. Ezt követően továbbfejlesztve az eszközöket készültek el a mai defibrillátorok első darabjai, melyek már egyenáramot használnak az életmentő áramütéshez. A napjainkban, a tenyerünkben is elférő eszközök ősei nemegyszer 25 kilót nyomtak, hosszas töltés után is csak néhány ütésre voltak képesek.

Az AED-k hang-/szöveges üzenetekkel irányítják a felhasználót a segítségnyújtás során

“NE ÉRJEN A BETEGHEZ! RITMUSELEMZÉS FOLYIK.” – a készülék elemzi a beteg szívmüködését, EKG-t készít, és az eredmény alapján dönt helyettünk. Az elemzés alatt nem szabad a beteghez érni, mert saját szívműködésünk megzavarja a vizsgálatot, téves eredményre vezethet.

Kamrafibrilláció, illetve más sokkolható ritmuszavar esetén a készülék figyelmeztet minket: “SOKK JAVASOLT. TÖLTÉS.”, a töltés során sípoló hang hallható, majd a teljes energia elérése után újabb üzenet érkezik: “NE ÉRJEN A BETEGHEZ! NYOMJA MEG A VILLOGÓ GOMBOT A SOKK LEADÁSÁHOZ.”

A sokk engedélyezése előtt mégegyszer ellenőrizzük, hogy senki ne érjen a beteghez, mert áramütés veszélyének vagyunk kitéve. Ha minden rendben van, nyomjuk meg a sokk gombot. Az ütés során hirtelen összerándul a beteg, majd a készülék visszaigazolja a beavatkozást: “SOKK LEADVA.”,“MOST MÁR HOZZÁÉRHET A BETEGHEZ.”

A defibrillátor egy életmentő eszköz, de nem pótolja az újraélesztést. A sokk leadása után 2 percig folytatni kell az újraélesztést, amennyiben nem térnek vissza az életjelenségek, meg kell ismételni a ritmus analízist illetve a defibrillálást. Azokban az esetekben, amikor a készülék a „SOKK NEM JAVASOLT” üzenetet küldi, végezzük folyamatosan az újraélesztést és 2 percenként ismételjük az elemzést, az újraélesztést folytassuk a mentők megérkezéséig. Merjünk életet menti!

Az AED-vel végzett újraélesztés (CPR) folyamata

Forrás: A Magyar Resuscitatiós Társaság 2006. évi felnőtt alapszintű újraélesztési (BLS), valamint a külső automata defibrillátor (AED) alkalmazására vonatkozó irányelvei.

(WEBBeteg - Dr. Ács Gábor)


Az adaptogének szerepe a modern stresszkezelésben

Az adaptogének szerepe a modern stresszkezelésben 

A mai rohanó világban sokak számára létfontosságú a stresszhatások csökkentése, és ebben a természetes módszerek kiemelten fontos szerepet játszanak.
Hogyan hozhatunk ki többet az otthoni térből?

Hogyan hozhatunk ki többet az otthoni térből? 

Mindannyian észrevettük már, mennyire nehéz lépést tartani a lakberendezési trendekkel, főként ha a rendelkezésünkre álló terület hatékony kihasználásáról van szó.
Nőgyógyászati ellátás ma: bizalom, figyelem, szakmai biztonság

Nőgyógyászati ellátás ma: bizalom, figyelem, szakmai biztonság 

A nőgyógyászati vizsgálat a legtöbb nő számára nem egyszerű orvosi esemény, hanem személyes kérdés.
A pihenés szerepe a gyógyulásban

A pihenés szerepe a gyógyulásban 

A gyógyulásról sokan úgy gondolkodnak, mint egy aktív folyamatról: időpontok, beavatkozások, kontrollvizsgálatok jutnak eszünkbe.
2026: az elektromos kerékpárok kifinomult újítása

2026: az elektromos kerékpárok kifinomult újítása 

Mindennap várjuk azt az alkalmat, amikor a technológiai fejlesztések jelentős módon alakítják a világunkat.
A CBD olaj lehetséges előnyei rákbetegeknél

A CBD olaj lehetséges előnyei rákbetegeknél 

Rákos megbetegedéssel élni rengeteg kihívással jár.
Miért nem működhet a bőrápolási rutin 45 év felett?

Miért nem működhet a bőrápolási rutin 45 év felett? 

Ahogy telnek az évek, egyre fontosabbá válik a bőr megfelelő ápolása. Bár úgy tűnhet, hogy a különféle krémek, szérumok és aktív összetevők megszépítik a bőrt, megfelelő sorrendben kell felvinni őket a kívánt hatás eléréséhez. 
A lassabb több mint jobb: miért válik a slow mindset a modern élet részévé

A lassabb több mint jobb: miért válik a slow mindset a modern élet részévé 

A modern élet ritmusa egyre gyorsabb. Folyamatosan sietünk, értesítések szakítják félbe a napunkat, és ritkán tartunk valódi szünetet.
A molekula, amely új irányt ad az anti-aging kutatásoknak: ezt tudja a NAD+

A molekula, amely új irányt ad az anti-aging kutatásoknak: ezt tudja a NAD+ 

Az öregedés sokáig elsősorban a bőr felszínén látható jelekről szólt.
Hogyan ápold az arcbőröd a hideg őszi napokon?

Hogyan ápold az arcbőröd a hideg őszi napokon? 

Amikor beköszönt az ősz, és a természet zseniális színkavalkádba borul, bőröd számára is új kihívások adódnak.