A betegség természete miatt kiemelt jelentősége van a magas halálozási kockázattal rendelkező betegek azonosítására, vagyis a személyre szabott rizikóbecslés, melynek segítségével kiválaszthatók azok a betegek, akik a beavatkozás után szorosabb utánkövetést igényelnek – magyarázta Dr. Tokodi Márton, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika PhD-hallgatója és a publikált cikk egyik első szerzője. Ezekre a betegekre különös figyelmet kell fordítani az utánkövetéskor, mivel még komplexebb gyógyszeres és eszközös terápia, esetlegesen szívtranszplantáció is szükségessé válhat – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy ez adott esetben a várható élettartam további növekedését jelentheti e betegeknek. Ebben nyújt segítséget a kutatócsoport által kifejlesztett döntéstámogató rendszer.
A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Európa egyik legnagyobb centruma, ahol a szívelégtelenség kezelésének valamennyi modern gyógyszeres és eszközös lehetősége elérhető. A fejlesztéskor használt algoritmus a betegek reszinkronizációs készülék beültetés előtti, illetve halálozási adatait tartalmazó, ún. tanító adatbázis alapján „megtanulta” a releváns, sokszor rejtett összefüggéseket. Használatával a SEMMELWEIS-CRT egyértelműen felülmúlja a korábbi, hagyományos statisztikai módszerekre épülő pontrendszereket, és a világon jelenleg elérhető legjobb becslést adja a beteg túlélését illetően.
Minden negyedik magyar halála közvetve vagy közvetlenül összefügg a cukorbetegséggel. Becslések szerint évente a betegség 100 milliárd forintos nagyságrendű egészségbiztosítási kezelési költséggel jár. A legtöbben a szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) szövődmények miatt veszítik életüket, ami annak fényében nem meglepő, hogy a 2-es típusú cukorbetegség a koszorúérbetegség és a stroke előfordulási gyakoriságát 2-4 szeresére, a szívelégtelenség előfordulási esélyét 2-6-szorosára emeli.
(Forrás: Deme Tamás, Semmelweis Egyetem)
