Szívünk szerepét illetően sokféle hagyomány és elképzelés alakult ki: vannak kultúrák és vallások, melyek a spiritualitás, az intellektus lakhelyének tartják, illetve az érzelmek(például a szerelem) középpontjaként tekintenek rá.
A Biblia mint a lelki élet és a szentlélek lakhelyeként említi a szívet.
A keresztény szemlélet szerint e szerv egyenesen a Megváltó a jelképe, aki az emberért szenvedett; és egyúttal a Szent Grálé is(mely Jézus vérét tartalmazza), s amelynek jele ugyanúgy egy lefelé forduló háromszög, mint a szívé.
Az európai tradíció a szívnek egy jellegzetes képi ábrázolását talált ki, melynek színe vörös, utalva a vér színére illetve az erős érzelmekre és a szenvedélyre.
Mindannyiunk számára ismert kép a nyíllal átlőtt szív, ám azt talán kevesen tudják ez eredetileg egy reneszánsz embléma,s a hozzá kapcsolódó mottó: "Amor vincit omnia" (A szerelem mindent legyőz).
Az, hogy miért is ilyen formájú a szív stilizált ábrázolása, persze vita tárgyát képezi.
Vannak, akik úgy vélik, ez a forma leginkább a tehén szívéhez hasonlít, ami bár valamelyest igaz, a hasonlóság azért csekély. Mások szerint a teknősbéka szíve ilyen formájú, míg egy kissé merészebb elgondolás szerint a szív képe a férfi prosztata mintázatát utánozza.
Ezen elképzeléshez kapcsolódva vannak,akik úgy vélik, a stilizált szív kettős púpja halovány hasonlóságot mutathat a pénisz makkjával- bár kétségtelen, hogy ez utóbbi nem ilyen formásan kerek.
Egy másik álláspont szerint e kép inkább a nők szeméremdombjához hasonlít: a sumér művészetben látható ék alakú női szimbólum például olyan, mintha egy szív lenne, miközben úgy tekintenek rá,mint a vulva jelképére.A Yoni tantrikus szimbóluma ,a női vulva, szintén szív alakú ; de az sem elvetendő gondolat, miszerint a stilizált szív hasonlít a női mellek vagy a női fenék alakjára.
Mégis mióta ábrázoljuk így a szívet?
A Katolikus Egyház álláspontja szerint ez a forma a 17. század óta létezik, amikor is egy francia apácának, Alacocque Szent Margit több látomása volt: tanúja volt Jézus néhány jelenésének, s e jelenésekben kitüntetett szerepe volt, a tüskékkel körülvett szívnek. Innentől terjedt el a Jézus Szent Szíve kultusz.
Valószínű azonban, hogy a szív stilizált képe, ennél már hamarabb is ismert volt.
Így kapcsolódhatott össze a szerelem-szexualitás és a sajátos szív ábrázolás.
A szimmetrikus szívábrázolás valóban az ókori egyiptomiaktól származik. Embert nem boncolhattak, de a krokodilt felboncolták. A krokodil szívében két pitvar és egy kamra van, és pontosan olyan, mint a magyar kártyán pl. a Kuoni pásztor melletti jelzés. A szív jele még az egyiptomi hieroglifák között is szerepelt. Így maradt ránk. A krokodilok szíve "szív" alakú, s ők gyakran azonosultak ezzel az állattal különböző vallási okok miatt. S emiatt gondolták, hogy az ember szíve (krokodil)szív alakú.
