Szúr, szorít, nyom – a mellkasi fájdalom szinte mindig egészségügyi veszélyhelyzetnek tekinthető, még ha nem is biztos, hogy szív eredetű a forrása, ugyanis akár rendkívül súlyos problémák is meghúzódhatnak a hátterében. Lehet akut vagy elhúzódó a panasz, minden esetben mihamarabb orvoshoz kell fordulni, hogy a végére járjunk. A szív- és érrendszeri megbetegedésnek - még az azonnali beavatkozást igénylőknek is - nagyon sokféle tünete lehet, éppen ezért figyelmeztet mindenkit a Magyar Kardiológusok Társasága, hogy senki ne habozzon a segítségkéréssel.
Mintha ülnének a mellkason, nyomás, szúrás, szorítás, a bal karba kisugárzó fájdalom – ezek mind a szívinfarktus nagyon tipikus jelei lehetnek. Ennek ellenére sokan mégsem kérnek azonnal segítséget. Ráadásul a vészhelyzet nem is mindig az előbb emlegetett, tipikusnak mondott fájdalommal jelentkezik.
− Alapszabály, hogy bármilyen mellkasi fájdalmat komolyan kell venni! Jellemzően figyelmeztető jel, ha az a bal karba, vállba, gyomorba sugárzik, de a típusostól eltérően is jelentkezhet, például gyomortáji fájdalomként − hívja fel a figyelmet dr. Csanádi Zoltán, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke.− A típusos mellkasi fájdalom egyébként inkább férfiakra jellemző, a nőknél gyakoribb, hogy kevésbé jellegzetes tünetekkel jelentkezik a szívroham. Szintén lényeges, hogy milyen rizikócsoportba tartozunk: bár a szívproblémák a fiatalabb korosztályt is érinthetik, de gyakoribbak a 45-50 éven felülieknél. Jó, ha tisztában vagyunk azzal is, hogy a dohányzás, az elhízás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a mozgásszegény életmód egyaránt növelik a szívproblémák rizikóját, ezért, ha ezek bármelyike jellemző ránk, akkor különösen fontos, hogy komolyan vegyük a mellkasi fájdalmat − fogalmazott az elnök.
− Bármilyen fájdalom is legyen, azt tudnunk kell, hogy az nem rendjén való. Ha heves, ha rossz közérzettel jár, ha a bal kar is zsibbad, akkor az egyértelmű jel. A szívrohammal összefüggő mellkasi fájdalmat kísérheti légszomj, verejtékezés, de általában nem jár együtt köhögéssel, lázzal vagy bőrtünetekkel. A leginkább típusos „anginás görcs” esetében a mellkasi fájdalom nagyjából 5-20 percig tart, az ennél tovább tartó roszzullét már inkább az infarktusra jellemző, vagy pedig nem a szívizom vérellátási zavarának következménye, hanem valami más probléma tünete. Vagyis, ha néhány másodpercig érzünk éles, nyilalló fájdalmat, az leggyakrabban nem szív eredetű, ám ha folyamatosan, akár több órán keresztül tartó mellkasi fájdalmat érzünk, akkor az akár épp zajló infarktus is lehet.
Kép: pixabay
Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint a következő napokban rendkívül hideg lesz. Az alacsony hőmérséklet, a szívproblémákkal küzdő emberek számára különösen veszélyes, ugyanis a beteg szív számára, a hideghez való alkalmazkodás nagyfokú megterhelést jelent. Sajnos ebben az időszakban megnövekszik a hirtelen szívhalál esélye, illetve megnő a szívinfarktusok száma is. Arról kérdeztük, Dr. Vaskó Pétert, a Kardioközpont kardiológusát, hogy miért jelent problémát a hideg idő, és milyen figyelmeztető jeleket kell komolyan venni annak érdekében, hogy elkerüljük a súlyos szív- és érrendszeri károsodásokat.
Szintén más jellegű problémára utalhat, ha pontosan meg tudjuk mutatni, hogy hol fáj a mellkasunk, illetve az, ha a mellkasi fájdalom nem sugárzik át más testrészeinkbe, például a vállba, a karba, a nyakba vagy az állkapocsba – a kisugárzó fájdalom ugyanis eléggé jellemző a szív vérellátási zavaraira. Az idegesség, a szorongás, a félelem vagy az izgatottság is járhat együtt mellkasi fájdalmakkal, de mindentől függetlenül jobb, ha először kizárjuk az akut koszorúér szindrómát. Amennyiben nem szűnő mellkasi fájdalom van, ami esetleg alacsonyabb vérnyomással, rossz közérzettel jár, mindenképpen elsőként infarktusra gondoljunk, és ennek megfelelően hívjunk háziorvosi ügyeletet vagy mentőt. Az EKG készítésekor, vagy a sürgősségi ügyeleten elvégzett laborvizsgálatok alapján az infarktus diagnózisa nagy biztonsággal felállítható vagy kizárható, és a paciens szívizma a megfelelő ellátó helyre, tehát katéteres laborba kerülve nagy valószínűséggel megmenthető, vagy legalábbis minimalizálható a károsodás − mondja dr. Gellér László professzor, a társaság tudományos bizottságának elnöke.
