A Szív Világszövetsége kezdeményezésére 2000 óta minden évben, szeptember utolsó vasárnapján rendezik meg a Szív Világnapját, idén szeptember 26-án. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a kardiológiai betegségekre.
Évente 32 000 magyar ember hal meg szívbetegségben
A szívbetegségek még mindig az egyik vezető haláloknak számítanak a világ fejlett országaiban és hazánkban is. 2020-ban több, mint 32 000 ember vesztette életét valamilyen szívbetegség következtében, ugyanannyian, mint rosszindulatú daganat miatt. Ez 3 és félszer annyi emberéletet jelent, mint amennyi áldozatot a COVID-19 követelt. A szívet érintő betegségek közül leggyakoribbak a koszorúér problémák, ezután következnek a különböző szívritmus zavarok, illetve a szívelégtelenség. Mindezt tetőzi, hogy a koronavírus fertőzés nyomán a szívizomgyulladás és a szívritmuszavar előfordulása is megnövekedett, mivel a kórokozó a tüdő mellett jelentősen károsítja ezt a létfontosságú szervet is.
Ezek az infarktus tünetei
A leggyakrabban előforduló szívbetegség a koszorúér szűkület, -elzáródás, azaz az infarktus. Az infarktus hátterében főként életmódbeli tényezők állnak: ilyen a túlsúly, a magas koleszterinszint, a mozgásszegény életmód, a magas vérnyomás, a dohányzás és a stressz. „De emellett természetesen a genetikai hajlam is jelentős szerepet játszik. Mindenki szervezete máshogyan reagál a helytelen életmód hatásaira. Az infarktus jellemző tünetekkel jár. Megjelenik egy nagyon erős nyomó jellegű mellkasi fájdalom, amely kisugározhat a karokba, a bal lábba vagy az állkapocsba, ezt kísérheti hideg verejtékezés, hányinger. Sokszor reflux is tud infarktust utánozni, illetve nőknél egyéb atípusos panaszok is jelentkezhetnek, például az égő mellkasi fájdalom is gyakori. De a cukorbetegeknél sokszor teljesen tünetmentesen is előfordulhat infarktus.” – fejtette ki Dr. Menyhárt Orsolya, az Affidea Magyarország járóbeteg-szakellátás orvosigazgatója. „Ha valaki hasonló panaszokat észlel, azonnal forduljon orvoshoz. Ezek a tünetek már az infarktust megelőző állapotban is érzékelhetők. Ha az angina pectoris (nyomó, szorító mellkasfájdalom) hosszabb ideig fennáll, akkor infarktusról van szó. Ha pár perc alatt enyhül - például pihenésre – akkor vélhetően infarktus megelőző állapot áll fenn. Szintén lényeges intő jel, ha valakinél terhelésre fokozódik a mellkasi panasz.”
Rendszeres vizsgálattal elkerülhető lenne
Fontos lenne, hogy az emberek évente legalább egyszer részt vegyenek egy kardiológiai kivizsgáláson, hiszen így elkerülhető lenne az infarktus. A laboreredmények, az EKG, a fizikális vizsgálat, az anamnézis, antropometria (testarány, fizikai méret) vizsgálata mutatja a páciens veszélyeztetettségét. „Amennyiben ezek a vizsgálatok nem adnak magyarázatot az esetleges mellkasi panaszokra, akkor egy terheléses EKG-vizsgálat elvégzése javasolt, amikor fokozatos, egyre nehezebb fizikai terhelés mellett figyeljük a páciens szívműködését, illetve a vérnyomását.” – tette hozzá Dr. Menyhárt Orsolya – „A közelmúltban az európai kardiológiai guideline-ba (irányelvekbe) is bekerült a szív CT-vizsgálata, amely jóval magasabb érzékenységgel bír, mint a terheléses EKG. Ez tulajdonképpen egy kontrasztanyagos, mellkas CT-vizsgálat, amely specifikusan a szívizomzatot ellátó koszorúereket vizsgálja. Diagnosztikai szempontból ugyanazt nyújtja, mint a koszorúér-festés, de utóbbi esetében, ha szűkületet találnak, azonnal orvosolják is a problémát. Terápiás céllal beépítenek egy tágító hálót az érintett koszorúérbe, amennyiben mindhárom szív koszorúér károsodott, akkor bypass műtét jöhet szóba.”
Fontos az infarktus utáni rehabilitáció
Az infarktust átélt pácienseknek jelentősen változtatni kell az életmódjukon: el kell hagyniuk a dohányzást, beépíteni a mindennapokba a mediterrán típusú étkezést és a rendszeres mozgást, mindezt kiegészítve a megfelelő gyógyszeres kezeléssel. „Nagyon fontos lenne, hogy az infarktuson átesett beteg megfelelő időt szánjon a rehabilitációra, ez óriási hiányosság Magyarországon. Külföldön már elérhető az ambuláns jellegű rehabilitáció, nálunk még nem jellemző. Ráadásul az emberek kevésbé fogékonyak rá, inkább szeretnének azonnal visszamenni dolgozni. Holott a rehabilitáció nagyon sokat segítene a hosszú távú visszatérésben.” – emelte ki Dr. Menyhárt Orsolya.
Ez is érdekelhet:
Melyek az Alzheimer-kór tünetei és hogyan lehet őket kezelni?
