Kardiológushoz akkor fordulunk, ha a szív- és érrendszert érintő panaszt észlelünk. Hogy melyek ezek, azt Dr. Erhardt Bernadett a következőképp foglalta össze: „Amennyiben valaki úgy érzi, hogy össze-vissza, szabálytalanul ver a szíve, nagyon alacsony, vagy épp nagyon magas pulzusszámot mér, ok lehet a kardiológus felkeresésére.” Mindezt kiegészítette azzal, hogy figyelemfelhívó jel lehet, valaki úgy érzi, hogy indokolatlanul csökkent a terhelhetősége, és e mögött nincs olyan ok, mely ezt egyértelműen magyarázná, esetleg fullad, nehéz légzése, vagy lábdagadása van. A fent felsorolt tünetek mind szívelégtelenségre utalhatnak, ahogy az is, ha valakinek ájulásszerű, eszméletvesztéses rosszullétei vannak.
Ötven év felet panaszmentesen is ajánlott a kardiológiai szűrővizsgálat
Amennyiben panasz, tünet nem jelentkezik, de a paciensnek rizikófaktorai vannak, akkor is ajánlott a kardiológiai szűrővizsgálat. Dr. Erhardt Bernadett elmondta, hogy általában ötvenéves kortól ajánlott ezt elvégeztetni, ám aki sok rizikófaktorral rendelkezik, ez akár korábbra – férfiak esetén, negyven-negyvenöt évre – tevődhet. A nők esetén a változó kori időszak az, ami fokozza a kockázatot. A doktornő kiemelte, hogy emellett a társbetegségek jelenléte adhat okot a szűrővizsgálat elvégzésére. Amennyiben valaki túlsúlyos, magas a vérzsír szintje, cukorbeteg, magas vérnyomása van, dohányzik, rendszertelen életvitelt folytat, mozgásszegény életmódot él, az további veszélyt jelent a szív- és érrendszerre, így ilyen esetben is indokolt lehet a vizsgálat. Az Oxygen Medical kardiológusa ezek mellett arra is felhívta a figyelmet, hogy akkor is érdemes panaszmenetes állapotban kardiológushoz fordulni, ha a családi előzményben előfordult infarktus, szívbetegség, vagy akár korai szívhalál.
A kardiológiai szűrővizsgálat menete
Mint minden orvosi vizsgálat, ez is első körben elbeszélgetéssel kezdődik.
„Az anamnézis során átbeszéljük a páciens és családjának előzményeit a betegségek tekintetében, majd felmérjük a számba vehető rizikókat. Emellett megnézzük azt is, hogy milyen élvezeti szerekkel él: fogyaszt-e kávét, alkoholt, dohányzik-e, és kitérünk arra is, hogy milyen gyógyszereket, szed és milyen adagolásban” – részletezte Dr. Erhardt Bernadett. Mindezt kiegészítette azzal, hogy fizikális vizsgálat is történik, mely gyakorlatilag megegyezik egy belgyógyászati vizsgálattal. Ennek során meghallgatják a szívet és a tüdőt sor kerül egy mellkas, valamint egy hasi vizsgálat valamint megnézik azt is, hogy nem-e vizesedik a páciens lába.
„Attól függően, hogy valaki panaszos-e, vagy szűrő jelleggel vizsgáljuk, a kardiológia vizsgálat részét képezi a szív ultrahang elvégzése is. Amennyiben felmerül, hogy koszorúér betegséget kell kizárnunk, akkor terheléses EKG-t is végzünk, amely történhet kerékpáron, vagy futópadon. Emellett rendelkezésünkre állnak olyan vizsgálatok, mint a 24 órás vérnyomásmérés, vagy a 24 órás EKG” – egészítette ki a szakorvos.
Így zajlik a terheléses EKG
Terheléses EKG vizsgálatra akkor van szükség, ha azt szeretnénk kizárni, hogy van-e az illetőnek koszorúérbetegsége, vagy arra utaló eltérése. A kerékpáron, vagy futópadon orvosi ellenőrzés mellett végzett teszt arra szolgál, hogy információt szolgáltasson a kardiológusnak arról, hogy a paciensnél terhelésre előjön-e olyan EKG eltérés, ritmuszavar, vagy olyan panasz, ami esetleg nyugalmi állapotban nem jelentkezik. Dr. Erhardt Bernadett hangsúlyozta, hogy terheléses EKG előtt mindenképpen szükséges szív ultrahangot csinálni, azért, hogy kiderüljön, nincs-e a páciensnek olyan strukturális eltérés a szívében, ami miatt ezt a vizsgálatot nem lehet elvégezni.
„Ha valakinek nagyon súlyos szívbetegsége van, azt nem fogjuk megterhelni és kitenni egy ilyen vizsgálatnak” – fogalmazott a szakorvos.
A terheléses EKG menetéről kifejtette, a nyugalmi állapottól indulva egyre nagyobb aktivitást kell végeznie a paciensnek, mely közben nézik a pulzust, vérnyomást, EKG-t. Fontos, hogy terheléses EKG előtt egy órával enni már nem szabad.
„A vizsgálatra készülve érdemes a páciensnek összegyűjtenie az esetlegesen korábban kapott leleteit, hiszen ezek hasznos alapként szolgálnak a kezelés megkezdésekor. Ha van friss, vagy a közelmúltban készült laborlelete, jó ha tudja, hogy gyógyszereket pontosan miket és milyen adagolásban szed” – részletezte Dr. Erhardt Bernadett.
Kerülni kell a káros szenvedélyeket
Összegzésképp a kardiológus szakorvos kiemelte, hogy szívünk és érrendszerünk egészsége érdekében kerülni kell a káros szenvedélyeket, legfőképp a dohányzást. A táplálkozás terén pedig fontos odafigyelni a változatos, zsírszegény étkezésre. Fiatal korban végezzünk rendszeres testedzést és idős korban is ajánlott a mozgás, legyen az akár csak egy kis gyaloglás hiszen ezzel sokat tehetünk azért, hogy jó eredményekkel távozzunk a kardiológiai szűrővizsgálatról.
