1. Vegyük figyelembe a körülményeket!
Kánikulában, amikor a hőmérséklet 26 foknál melegebb és a páratartalom 80 százaléknál magasabb, a testünk abban az esetben is érzékenyen reagál a külső behatásokra, ha rendszeres edzéssel biztosítjuk a jó erőnlétet. Ugyanaz az edzésprogram rekkenő hőségben sokkal több energiát igényel, hamarabb vezet kimerüléshez. Ha megfelelően légkondicionált edzőteremben végezzük a gyakorlatsort, akkor azt a legmelegebb nyári napokon is folytathatjuk, de ekkor se várjunk magunktól egyéni csúcsokat döngető teljesítményt. A forróság ugyanis megviseli a szervezetünket: gyakoribbak az alvásproblémák, és a hétköznapi tevékenységek is több erőt vesznek ki belőlünk, mint általában. A túlsúllyal és keringési zavarokkal küzdők, valamint az idősebbek és a gyerekek számára különösen fontos, hogy körültekintőek legyenek nyáron, és óvakodjanak a nagyobb fizikai megterheléstől - mondják a Budai Egészségcentrum szakértői.
2. Adjunk magunknak időt az átállásra!
Hőségben különösen fontos, hogy betartsuk a fokozatosság elvét. Edzés előtt melegítsünk be, majd kezdjünk kisebb intenzitású gyakorlatokkal, hogy a keringésünk és az izmaink alkalmazkodni tudjanak a helyzethez. Melegben kitágulnak az erek, csökken a vérnyomás, a szív pedig fokozott munkát végez, hogy a vérellátás szokott szintjét fenntartsa – ezért szaporább lesz a pulzus. Még akkor is érdemes csökkenteni az edzések intenzitását és időtartamát, ha a szervezetünk alkalmazkodik a meleghez. Az edzést levezető gyakorlatokkal, nyújtással zárjuk, ami az intenzív átmozgatás után segít visszaállítani a keringést és a mozgásszerveket a passzívabb üzemmódra.
3. Válasszuk a nap leghűvösebb óráit az edzéshez!
Futás napfelkeltekor vagy a langyos nyárestében? Igen! Szabadban végzett mozgás esetén mindenképpen tekintettel kell lennünk az időjárási viszonyokra. A forróság miatt tanácsos átrendezni a napirendünket, és felfedezni a kora reggeli vagy a késő esti időszakot a sportoláshoz. Ezáltal elkerülhetjük a 11-15 óra közötti tikkasztó napszakot. Az aszfalttal borított városi közeg helyett érdemes inkább egy árnyas, fás ligetet választani, ahol mindig kellemesebb a hőmérséklet. Jó, ha van mód kerékpározásra és úszásra, vízi sportokra, hiszen ezeknél a légmozgás, illetve a víz szintén hűsítő hatású. Kánikulában lehetőleg ne kezdjünk szokatlan megterhelést jelentő új mozgásformába, ne akarjuk eddigi edzéseredményeinket túlszárnyalni, és legyünk tekintettel a meleg miatt amúgy is igénybe vett szervezetünk teljesítőképességére. Emellett napsütésben végzett aktivitásnál gondoljunk a fényvédelemre is: a szabadon lévő bőrfelületeket legalább 30 faktoros naptejjel, szemünket pedig UV-szűrős napszemüveggel védjük a káros sugarak ellen, és fejtetőnket is érdemes vékony, világos színű, benedvesített kendővel óvni a direkt napsugárzástól.
Kora reggel vagy késő este. Fotó: Pixabay
4. Segítsük szervezetünk hőszabályozását!
Testünk elsősorban a bőrfelületen keresztül, verejtékezéssel gondoskodik a hőháztartás egyensúlyáról. Ezt segíthetjük laza, szellős, világos színű sportruházat viselésével, és azzal, ha bőséges folyadék- és sóbevitellel folyamatosan gondoskodunk az elpárolgó verejték utánpótlásáról.
5. Legyen kéznél a vizes flakon!
Kánikulában akár a kétszeresére is nőhet a folyadékigényünk, amiről edzés során is folyamatosan gondoskodni kell. Egy felnőttnek általában napi 2,5 liter folyadékra van szüksége, de melegben ez a 4 litert is elérheti. A kulacsba legjobb, ha hűvös izotóniás ital kerül, amely a folyadékpótlás mellett a verejtékkel vesztett sókat is segít visszapótolni, sőt komplex szénhidráttartalmával a megnövekedett energiaigényt is fedezi. Számítsunk arra, hogy 15-20 percenként kb. 1,5-2,5 dl mennyiséget könnyedén el fogunk fogyasztani. Sima víz vagy hűtött tea nagy melegben, huzamosabb (30 percnél hosszabb) mozgáshoz nem ideális választás, a puffasztó szénsavat és a vízhajtó hatású koffeint vagy alkoholt tartalmazó italokat pedig egyenesen kerülni kell. A mozgás befejeztével ajánlott az ásványi anyagokban gazdag levesek, valamint a könnyű, frissítő, szénhidrátokat bőségesen tartalmazó ételek fogyasztása, kerülendők viszont a zsíros, fűszeres, nehezebben emészthető fogások.
6. Ismerjük fel a túlhevülés és a kiszáradás jeleit!
Ha hosszú távon felborul a folyadékháztartásunk egyensúlya, arra a szomjúságérzeten kívül a szokásosnál ritkább, kis mennyiségű, sötétsárga vizelet, karikás szemek, petyhüdtebb bőr, általános fáradtság figyelmeztethet. De ne várjuk meg a nagyobb bajt, hiszen a kiszáradás súlyos következményekkel járhat, izomgörcsöket, eszméletvesztést, keringésösszeomlást okozhat. A hőártalom első jelei a gyengeség, szédülés, émelygés, hányinger, szívdobogás érzés. Ezek riasztó tünetek, amelyek már önmagukban is megállásra késztetnek minket. Testünk vészjelzéseit tapasztalva igyekezzünk segítséget kérni, hűvös helyen – lehetőség szerint vízszintes helyzetben – megpihenni, felhevült testünket a végtagjainkra helyezett vizes textíliával óvatosan hűteni, kis adagokban folyadékot pótolni. A hirtelen, drasztikus hűtés veszélyes lehet, ezért azt kerüljük el. Ha állapotunk nem javul perceken belül, hívjunk orvosi segítséget.
