Kép: Pixabay

Tény: A HPV elleni védőoltást tanácsos a szexuális élet kezdete előtt beadni, amikor a gyermek még biztosan nem „találkozott” a vírussal. Azonban felnőtt nőként és férfiként is szükség van az oltásra, mert a fertőzésen történő átesés után sem alakul ki tartós védettség, így a vírusokat újra és újra el lehet kapni, az újrafertőződés pedig nagyon gyakori. Védőoltás nélkül minden szexuálisan aktív felnőtt ki van téve a daganatos megbetegedések kockázatának, nemtől és életkortól függetlenül.

Tény: A méhnyakrák örökölhetőségének semmilyen valóságalapja nincs, ezzel szemben epidemiológiai vizsgálatok azt állapították meg, hogy a méhnyakrákok közel 100 százaléka és az egyéb genitális rákok 60- 90 százaléka a HPV vírussal függ össze.

Tény: A HPV fertőzések 90%-a valóban spontán elmúlik, de ha a fertőzés több mint egy évig elhúzódik, akkor fennáll a daganatos megbetegedések kialakulásának lehetősége. A vírus több évig is jelen lehet a szervezetben tünetmentesen, tehát a fertőzés és a daganat kialakulása között hosszú idő is eltelhet.

Tény: A HPV nem csak a méhnyakrákért, hanem egyebek mellett a nemi szervi szemölcsök, a hímvesszőrák, valamint a végbélnyílás körüli és a fej-nyaki rákok egy jelentős részének kialakulásáért is felelős. A férfiak ezért ugyanúgy veszélyeztetettek, mint a nők, viszont a négykomponensű vakcina számukra is védelmet nyújt a végbélnyílás körüli rosszindulatú daganatok és a szexuális életet megmérgező nemi szervi szemölcsök ellen. Míg a kétkomponensű oltóanyag a méhnyakrákkal, valamint a szeméremtesti és a hüvelyrákkal szemben hatásos, a négykomponensű a végbélnyílás körüli rákok és nemi szervi szemölcsök megelőzésére is alkalmazható.

Tény: A rosszindulatú daganatok többségéért a HPV 16-os és 18-as típusa felelős, amely ellen a kétkomponensű, valamint a négykomponensű védőoltás is hatásos. A négykomponensű ezek mellett a nemiszervi szemölcsöket leggyakrabban okozó 6-os és 11-es típusok ellen is véd, így ezzel a HPV által okozott betegségek nagy része megelőzhető.

Tévhit: az oltóanyag fertőzést okozhat

Tény: Az oltóanyag nem tartalmaz vírust, így fertőzést sem okozhat. A vakcina egy mesterséges fehérje révén tanítja meg az immunrendszert a HPV elleni védekezésre.

Tény: Valamennyi védőoltás az immunrendszerünket tanítja meg a védekezésre, azaz nem a testünk azon szervén fejtik ki hatásukat, amelynek a megbetegedése ellen védenek. Például az influenza elleni védőoltás nem a torkunkra hat, a méhnyakrákot megelőző vakcina pedig nem a méhnyakon.

Tény: A HPV vakcinák biztonságosságát a 2006-os forgalomba hozatal óta folyamatosan monitorozza az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) és egyetlen esetben sem igazolt ok-okozati összefüggést az oltás és az azt követően jelentett betegségek között. A nemzeti oltóprogramok eredményei is önmagukért beszélnek. Az elmúlt években Dániában és Svédországban többszázezer, Ausztráliában pedig 1.5 millió fiatal lányt oltottak be és súlyos, a védőoltással összefüggésbe hozható nemkívánatos eseményt egyik országból sem jelentettek. Fontos megjegyezni, hogy a szóban forgó országokban már rövid idő alatt is szinte teljesen eltűntek egyes, jól megfigyelhető HPV okozta megbetegedések.