A megoldás kulcsa: a korai diagnózis
Az érszűkület gyakran évekig tünetmentes, amire sokszor már csak a súlyos problémák hívják fel a figyelmet. Holott a korai felismerés rendkívül fontos, hiszen megfelelő óvintézkedésekkel, életmódváltással olyan betegségek előzhetők meg, mint az agyvérzés, a szívinfarktus, az agyi keringési zavarok miatt beállt bénulás vagy a végtagi bénulás.
Az érszűkületet okozó legjelentősebb rizikófaktorok a cukorbetegség, a dohányzás, a magas vérzsír- és húgysavszint, a vesefunkció eltérései, az elhízás, a mozgásszegény életmód és családi hajlam. Mivel ezek a tényezők meglehetősen sok embernél fennállnak, nem véletlen, hogy Magyarország régóta a szív-és érrendszeri betegségek élmezőnyében van. Bár az arterioszklerózis elsősorban az idősebb korosztály betegsége, akinek húszéves kora óta napi egy doboz cigaretta a fejadagja, akár már 40 éves korában is számíthat érszűkületre.
Feltétlenül ajánlott a szűrés a következő rizikófaktorok mindegyikénél:
- túlsúly
- dohányzás
- stresszes élethelyzetben, munkakörülmények
- magas vérnyomás
- családban halmozódó magas vérnyomás és szívbetegség
- változó kor, menopauza
- magas a koleszterin és/vagy trigliceridszinted
- jellegzetes panaszok (gyaloglási nehézség, vádlifájdalom, nehéz láb-érzés)
- váratlan memóriazavarok- ez az agyi erek meszesedésének egyik első tünete lehet!
Hogyan diagnosztizálható?
A szakorvosoknak a gyaloglás is egyfajta diagnosztikus módszer, ugyanis abból, hogy hány métert tudsz megtenni fájdalom nélkül, következtéseket vonhatnak le. Az érszűkületet ugyanis kirakatbetegségnek is hívják, hiszen az egyik fő tünete, hogy a vádliban éles fájdalom jelentkezik, amely miatt a betegnek gyakran meg kell állnia. Azért, hogy az utcán ne tűnjön ez fel, a beteg úgy tesz, mintha kirakatot nézegetne.
Az úgynevezett boka-kar index (doppler-index) mérés során a bokán mért vérnyomás értékét elosztják a karon mért értékkel, aminek normál esetben 1-nek kell lenni. Ha ez a hányados 0,8 alá esik, érszűkületről beszélünk. Ugyanígy az sem jó, ha túl magas az alsó érték, és a hányados 1,2 fölött van, hiszen ez meszes erekre utal. Ez a mérés azonban csak előrehaladott, 50 százalék feletti szűkületet mutat ki, tehát leginkább csak a tünetekkel rendelkező betegeknek lehet ajánlani.
"Korai stádiumban, vagy akár tünetmentesség esetén is beválhat a fájdalommentes arteriográfia, amely során a karra rögzítenek egy mandzsettát, ami egy készülékhez kapcsolódik. Az így mért pulzushullámokat számítógép értékeli, és az elkészült leletből képet kapunk az érfal állapotáról, tehát kiderül, hogy normál, összehúzódott vagy kitágult állapotban van-e. Ezen kívül tájékozódhatunk a főütőér rugalmasságáról, illetve merevségéről, és a szív munkájáról is – ismerteti Hava Róbert, az Oxygen Medical vezető asszisztense. - Ha pedig idejében elkapjuk a betegséget, nagyon súlyos következményeket előzhetünk meg!" (Forrás.www.oxygenmedical.hu)
