A graffiti speciális városi jelenség. A lakók azt látják, hogy mindenfelé - főként a vasútállomások környékén, régi kerítéseken, omladozó házfalakon vagy épp a város középpontjában színes firkák díszelegnek.

A "graffiti" fogalmába beleveszik az összes falra, kerítésre festett betűösszetételeket, grafikákat, és a falakon található üzeneteket egyaránt. De nem minden falra festett jel graffiti, illetve, hogy nem minden graffiti falra festett jel.

Nagy Terézia és Rácz Attila definíciója szerint: "a graffiti jelentéssel bíró szimbólum, amit az adott csoport tagjai egyaránt elfogadnak, önkifejező, territoriális, jelhagyó, olykor tabutörő funkciója van. Esztétikai igényességgel készül. A graffiti-jelenséghez szorosan hozzátartozik a szignózás, a kevesebb esztétikai igényességgel készülő gyors munkák, amelyek tömegesebben jelennek meg a városok forgalmasabb helyein."

Egyes elemzések a graffiti bemutatását az emberiség vizuális kommunikációra való igényének megjelenésétől kezdik el. Ilyenkor kezdőpontként az ősember barlangrajzait említik, és így tovább végigtekintenek a különböző történelmi korokon. A graffiti története New Yorkban kezdődött, ahol a falkép-festés a szignózásból alakult ki. A kései 60-as és a korai 70-es években a tagelők és a metróbeli graffitik is elszaporodtak. Egyesek megpróbáltak a festékszóróval falképeket festeni, ezáltal nem mennyiségben, hanem minőségben kitörni.

Cohen szerint a graffiti egy olyan lehetőséget ad a státuszküzdelmekből kiszorult, de azokra igényt tartó embereknek számára, mellyel kockázatosabban, mégis egyszerűbben tudnak megbecsülést kivívni. Ezek az emberek megoldásként "egymás felé gravitálnak, és közösen új normákat, új státuszkritériumokat hoznak létre, dicséretesnek találják azokat a jellemzőket, amelyekkel rendelkeznek, azt a fajta magatartást, amelyre képesek."

"Egy magányos festő jól sikerült munkái miatt hírnévre tesz szert a hasonló érdeklődésű fiatalok között. Mivel a hírnév, vonzó dolog - és hozzá szeretnének jutni - így beállnak tanulni a firkász mellé. Az újoncok (toy-ok) egy tapasztalt személytől (a mentortól) lesik el mind a technikai jártasságot, a szociális készségeket, a fogalmi eszköztárat, mind a motivációt. A mentor megismerteti a toy-jal a saját munkáit, más szerzők műveinek beazonosítását. Eközben a toy rájön, hogy a graffitinek is van közönsége, ami nem más, mint a szubkulturális réteg. A másik oldalról a mentornak megelégedést és tudása elismerését jelenti, ha van tanítványa. Maga a szubkultúra sem jöhetett volna létre anélkül, hogy a közös érdeklődés, közösen használt kulturális szimbólumok, átélt események ne játszanának jelentős szerepet az egyén életében, s hasonlóak társaságát ne keresnék. A kialakulóban lévő szubkultúra kialakította közös nyelvét, jelrendszerét, kulturális tényeit. Nagyon fontos összekötő elem a rap és az abból kinövő hiphop zene. A kultúra többi eleméhez (mint a graffiti, a break, a street görkorcsolya és gördeszka,...) az egyes egyéneken keresztül kapcsolódik. Ezek köré kisebb csoportosulások szerveződnek." - írja a Göncz-Téglási szerzőpáros

A graffiti funkciói:

- "az üresség kitöltésének a vágya": hogy főként a panel épületek szürke sivárságát feldobja, másfajta esztétikummal gazdagítsa.

- "a graffiti hozzájárulhat a szubkultúrán belüli hírnév megszerzéséhez" : a kezdő falfestők itt általában a mennyiségi szemléletet követik, azaz a cél, hogy minél több felületen megtalálhassuk szignójukat (tagjüket). Ez a kommunikációs forma (a tagelés) elkészítési módjából fakadóan csak nagy mennyiségben ad lehetőséget készítőjének az ismertség megszerzésére. Hogy egy graffitis híressé váljék, munkái megtermékenyítően hassanak másokra is, ahhoz minőségi munkát kell végeznie. Műveit jól láthatóan kell elhelyeznie, és stílusos, kidolgozott munkát kell maga után hagyni a falakon, vonatokon, vagy más felületeken. A vonatok nagyon jó csatornaként működnek a rájuk festett képek közvetítésében, és más városokba is elviszik az üzenetet.

 - "maga a jelhagyás", mert az alkotások jelként működnek a szubkultúra többi tagja számára. A jeladó kommunikálja a többiek számára létezését, míg a vevőnek ezt tudni kell dekódolnia és beazonosítani a készítőt, hogy, ezáltal értelmezni tudja. De a jeladó és a kontextus ismerete nélkül is vannak olyan a kultúrán belül általánosan ismert szimbólumok, amelyek bizonyos jelentéstartalmat hordoznak, ezért egy graffitis olvasni tudja a jelet.

- "territoriális funkció"-val is bírnak a falfirkák. A városokban sokszor megjelenve, a bandatagok, illetve a bandák szignóinak felírásával jelölik ki a különböző csapatok területeinek határát.

Gönczo Viktor és Téglás Attila "Mindenhová kell fújni, én úgy mondom." című tanulmánya alapján betekintést nyerhettünk a graffiti csodálatos és titokzatos világába. Még egyszer fontos megerősíteni a különbségtételt: a graffiti művészet, nem firka. A célja nem rongálás, hanem ennél sokkal, bonyolultabb, összetettebb dolog, ahogyan azt fentebb láthatták.

Akit jobban érdekel ez a téma, olvassa el a forrásként használt tanulmányt, melyben megismerhetik egy szegedi graffitis csoport kultúráját is. Megtalálható:

http://mathom.dura.hu/duran/html/bestof/grafiti.htm