Amióta a talibán hatalomátvétel megtörtént Afganisztánban, egyre, másra érkeznek a szomorú hírek az országból. A folyamatos háborúskodást - aminek még most sincs vége - most is a legvédtelenebbek, az idősek, a nők és a gyerekek szenvedik meg. Egy kis reménysugár a sok a rossz között: a nemzetközi szervezetek, a nyugati államok, és civil segítők fogtak össze, hogy enyhítsenek a kiszolgáltatott emberek szenvedésein, élelemmel, orvosokkal, sátrakkal segítenek az afganisztáni bajba jutottakon.
Számadatok
A legfrissebb ENSZ jelentés szerint ebben az évben több mint 550 gyerek esett áldozatul a háborús helyzetnek Afganisztánban, és mintegy 1400 olyan fiatalkorút tart számon a nemzetközi szervezet, akik valamilyen súlyos sérülést szenvedtek a helyi fegyveres konfliktusok következtében.
Fegyveres csoportok, különösen a tálibok tehetők felelőssé az incidensek nagy részéért, mintegy 46 százalékukért, miközben a kormánypárti erők 35 százalékért felelnek, és ez után következnek a taposóaknák és a fel nem robbant lövedékek okozta sérülések és halálesetek (ezekről nem lehet tudni soha pontosan, kik is telepítették, vagy hagyták azokat a városok utcáin, netán a harcmezőkön).
Ez a legmagasabb szám azóta, hogy az ENSZ 2009-ben elkezdett nyilvántartást vezetni Afganisztánban a gyerekeket érő erőszakról, sérülésekről, halálesetekről. Mustapha Ben Messaoud, az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) operatív igazgatója elmondta, hogy az elmúlt hetekben a gyerekek helyzete tovább romlott.
„A 2021 -re vonatkozó előrejelzés szerint két gyerek közül egy súlyosan alultáplált lesz. Már most 18 millió afgánnak lenne szüksége azonnali humanitárius segítségre. A segítségre szoruló emberek gyerekek.” – tette hozzá.
Gyerekek közül toboroznak katonákat a tálibok
Az UNICEF-et egyre jobban aggasztja a súlyos jogsértések számának folyamatos növekedése; a legnyugtalanítóbb jelenség manapság az, hogy a fegyveres csoportok egyre nagyobb számban toboroznak katonákat már a gyerekek körében is.
Az ENSZ jelentése beszámolt 297 olyan támadásról, melyet kifejezetten az iskolák és kórházak ellen intéztek fegyveres csoportok. A leányiskolák elleni célzott tálib támadások továbbra is „aggasztó tendenciák” – áll az ENSZ idézett jelentésében.
A jelentés szerzői megjegyzik, hogy a kórházak és a személyzet elleni támadások száma is tovább nőtt, amit különösen aggasztónak tartanak, tekintettel az afgán egészségügyi rendszer törékenységére és a COVID-19 járvány kihívásaira.
Az ENSZ különleges képviselője felszólította Afganisztánt, hogy a büntető törvénykönyv 2018 -as felülvizsgálatával összhangban hagyjon fel az úgynevezett bacha bazi gyakorlatával, amely a fiúkkal szembeni szexuális bántalmazás egyik rendkívül súlyos formája.
Szülők nélkül érkeznek a görög menekülttáborokba az afgán gyerekek
Görögországban jelenleg több mint 2000 kísérő nélküli gyermek él menekülttáborokban.
Sonia Nandzik, a ReFocus alapítója, a Leszboszon élő fiatal menekülteknek segítséget nyújtó kezdeményezés alapítója az Al Jazeera -nak elmondta, hogy helyben megtapasztalta, hogy a világ „nagy” eseményei miként hatnak a gyermekekre, hogyan is traumatizálják őket.
A 16 éves Amin 2020 -ban érkezett Görögországba, miután Törökországból gyalogosan átlépte a határt. Hajléktalan lett Athénban 13 éves bátyjával; a testvérek elvesztették a kapcsolatot szüleikkel, miután megpróbálták átlépni az iráni határt. „A szüleimet deportálták Afganisztánba. Nem állunk kapcsolatban sem velük, sem másokkal az országban. Elvesztettük a legközelebbi barátainkat és családtagjainkat.” - mondta.
Az olyan kísérő nélküli gyerekek, mint Amin, attól tartanak, hogy soha többé nem láthatják hozzátartozóikat. Christian Schmidt, a Europe Must Act menekültjogi szervezet szóvivője az Al Jazeera -nak elmondta, hogy a gyerekeknek erős támogatási rendszerre van szükségük, de sokan ugyanakkor nem tudnak hozzáférni még az alapvető ellátáshoz sem.
Görögország azonban kijelentette, hogy nem akar több afgánt befogadni. „Világosan kijelentjük, hogy nem leszünk és nem is lehetünk Európa kapuja azoknak a menekülteknek és migránsoknak, akik megpróbálnak bejutni az Európai Unióba” - mondta Notis Mitarachi görög migrációs miniszter az ERT állami televíziónak.
A kör tehát bezárult.
Forrás: a cikk elkészítéséhez felhasználtuk a voanews.com, az UN News és az Aljazeera vonatkozó írásait.
Érdemes ezt is elolvasni:
