Bár évek óta közismert, sok helyütt publikált tény, miszerint Európában dobogós helyen szerepelünk a szív- és érrendszeri megbetegedések statisztikájában - 2008-ban 64749, 2007-ben 66547 áldozatot követelt ez a betegségcsoport -, a tudatos életmód népszerűsítésének és gyakorlásának területén mintha állni látszana az idő. Változatlanul minden második ember túlsúlyos vagy éppen elhízott, keveset mozog, dohányzik, tartós stressz alatt él, és kiegyensúlyozatlanul táplálkozik - ennek köszönhetően átlagosan évi 31,7 doboz gyógyszert elfogyasztva. Mintha nem akarnánk tudomást venni arról, hogy egy betegséget megelőzni lényegesen egyszerűbb, mint később szembesülni annak jelenlétével. A magyar lakosság kedvezőtlen egészségi állapota, a kardiovaszkuláris megbetegedések okozta mortalitási mutatók romlása arra ösztönözte a Nemzeti Népegészségügyi Program megalkotóit, hogy széleskörű szakmai összefogással elkészítsék, az elsődleges szerepet játszó „szív-és érrendszeri betegségek megelőzése és gyógyítása” nemzeti programot.
Tény, hogy Magyarország nincs egyedülálló helyzetben: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint a halálokok globális listáját a szív- és érrendszeri betegségek vezetik, becslések szerint évente 17,5 millió ember veszti életét ezek következtében, azaz az összes halálozás 30 százaléka mögött kardiovaszkuláris megbetegedés áll. Az előrejelzések alapján pedig ez a helyzet várhatóan a jövőben sem fog változni, s 2015-re ez a halálozási szám 20 millióra emelkedik.


A szigorú statisztikai adatok mögött emberek állnak. Nők, férfiak, idősek, középkorúak, ismerőseink, szeretteink, egyre több negyven év körüli, akiket idő előtt veszíthetünk el egy súlyos érrendszeri katasztrófa infarktus vagy stroke következtében. A már említett, akár együttesen is jelen lévő rizikófaktorok ugyanis hosszú távon érszűkülethez, egy fokozatosan romló érrendszer kialakulásához vezetnek, amelyben bármikor megtörténhet a baj. És a kezdetben enyhe tüneteket produkáló, ám annál alattomosabban romboló betegségért végül a lehető legnagyobb árat fizetjük…
Hazánkban a perifériás érbetegség (az általános érelmeszesedés egyik megjelenési formája) közismert nevén érszűkület népbetegségnek tekinthető. E betegségben az erek beszűkülése leginkább az alsó végtag ereiben lép fel; az orvostudomány jelen álláspontja szerint gyógyítani nem lehet. Érsebészeti módszerekkel – az esetek 20 százalékában műtéttel állapotjavulás érhető el. A betegek 80 százalékánál gyógyszeres kezeléssel, gyógytornával, balneoterápiával lehetséges a folyamat előre haladásának lassítása. A romló alsóvégtagi keringés mindennapi tevékenységükben is akadályozhatja a betegeket, késői felismerése akár amputációhoz is vezethet. Sajnos a számok itt is riasztóak: jelenleg Magyarországon egy kezelt érszűkületes betegre 4 tünetmentes érbeteg jut. Felismerés és kezelés nélkül a betegek közel egyharmada öt éven belül meghal. Évente pedig 10-12 ezer amputáció történik.
Érthető tehát, miért van óriási jelentősége a felvilágosító munkának és a megelőzésnek.
Az Érszűkületes Betegek Alapítványa, és a 16 éve, országos hálózatban működő Sonotherápia Centrumok egyetértve a Nemzeti Népegészségügyi Program prevenciós programjával, most közös felvilágosító-gyógyító munkába kezdenek. A Sonotherápia Centrumokban egyaránt várják azokat, akiknek bár nincs panaszuk és tünetmenetesen élnek, de egy egyszerű doppler-vizsgálattal (boka-kar index meghatározásával) kíváncsiak érrendszerük állapotára, esetleges felderítetlen, de jól karbantartható betegségükre. És természetesen várják azokat a már diagnosztizált érbetegeket, akik a mellékhatás nélküli, alternatív fizikoterápiás módszerrel, a lokális pulzáló alacsony frekvenciájú hanghullám kezeléssel szeretnének javítani állapotukon. A www.sonoterapia.hu oldalon a centrumok munkatársai információkkal segítik az érdeklődőket, azzal a céllal, hogy közös munkájukkal hozzájáruljanak egy egészségesebben élő társadalom egészséges mindennapjaihoz.