A Halloween nem ugyanaz, mint a Halottak napja. És akkor még nem is beszéltünk a Mindenszentek ünnepéről. Lássuk melyik mit is jelent pontosan és melyik napon ünnepeljük.
Október 31. – Halloween
Az angolszász eredetű ünnep neve az „All Hallows’s Eve” kifejezésből ered, amely lényegében a Mindenszentek előtti éjszakát jelöli. A tradíciók egy része különböző pogány népcsoportoktól ered (például kelták, gallok), de a korai kereszténység szimbólumai is beépültek a hagyományokba. Például a koponyák a Golgota-hegyet jelképezik, a megnyílt sírok a középkori templomok falán gyakran feltűnő feltámadási jelenetekre utalnak, sőt egyes keresztény források még a beöltözést is valamennyire a valláshoz kötik, ugyanis a „hívők így teszik nevetségessé a sátánt, akit a megváltó legyőzött”.
November 1. – Mindenszentek
III. Gergely pápa 741-ben nyilvánította ünnepé a Mindenszenteket, amely a megdicsőült lelkek emléknapja. Ekkor ünnepeljük mindazon szenteket, akiknek nincs külön napjuk. A majdnem másfél évezrede létező Mindenszentek összefonódott a kelták Samhain nevű ünnepével, amely a nép számára az újévet és a tél kezdetét jelentette, valamint azt, hogy az elhunytak lelkei ekkor vándorolnak át a holtak birodalmába, így ételt és állatot áldoztak a szellemeknek. A korai katolikus közösségek alternatívaként elkezdtek hasonló ünnepségeket tartani az elhunyt szentek ünnepére, így a pogány ünnep egy idő után Mindenszentekként élt tovább.
Ezen a napon gyújtunk gyertyát otthonunkban, elhunyt szeretteinkért.
November 2. – Halottak napja
A Mindenszentek hivatalos ünneppé válása után pár évszázaddal, először 998-ban ünnepelte a katolikus egyház önálló ünnepként a halottak napját. A kezdeményezés Szent Odiló bencés apáthoz kötődik, aki fontosnak tartotta azt, hogy a már üdvözült hívőkről emlékező mindenszentek után emlékezzenek meg az elhunyt, üdvösséget még el nem nyert, tehát a tisztítótűzben égő hívőkről is. Az eredetileg csak katolikus ünnepet ma már más keresztény felekezetek, és a nem hívő rétegek is átvették Magyarországon, így november másodikán általános, vallásosságtól független szokássá vált a temetőlátogatás és gyertyagyújtás.
- Olvasd el ezt is: Vörös bársony torta
