Mit jelent a hipertermia, melyek a legjellemzőbb tünetei és milyen teendőnk van akkor, ha ezeket tapasztaljuk magunkon vagy másokon? A Budai Egészségközpont szakorvosa segítségével időben tehetünk az életveszélyes túlhevülés ellen.
A nyári hőséget mindenki nehezen viseli, kimelegszünk, az arcunk kipirul, izzadni kezdünk. A szervezetünk tehát reagál a megemelkedett hőmérsékletre, a verejtékezés pedig segít lehűteni a testünket. De mi történik akkor, ha a szervezetünk hűtő mechanizmusa nem működik és a testünk túlhevül, vagy túlságosan sok hőt termel, de nem tudja elvezetni azt?
„Az ember normális testhőmérséklete 36,5 és 37,5 °C között van, ám ezt sok minden befolyásolhatja, így a nemünk, korunk, fizikai aktivitásunk, a napszak, hölgyek esetében pedig akár a menstruáció is. Ahhoz, hogy ez a hőmérséklet a külső hőmérséklettől függetlenül ebben a normál szakaszban maradhasson, bonyolult szabályozási folyamatra van szükség a szervezetünk részéről. Az természetes, hogy a nagy hőségtől álmosak, fáradtak vagyunk, nehezebben koncentrálunk, csökken a fizikai vagy mentális teljesítményünk. A baj akkor van, ha felborul a szervezetünk hőszabályozó képessége, valamint a folyadék- és ionháztartása, amely kiszáradáshoz, a testhőmérséklet emelkedéséhez, súlyosabb esetben hőgutához vagy eszméletvesztéshez vezethet” – mondta Dr. Bencze Ágnes, a Budai Egészségközpont belgyógyász szakorvosa.
Melyek a hipertermia legjellemzőbb tünetei?
- - Először bőséges izzadás, amely később megszűnik, a bőr szárazzá válik
- - Gyengeség
- - Szívdobogás
- - Émelygés, hányás
- - Felgyorsuló, felületes légzés
- - Vérnyomás csökkenése, ingadozása
- - Szédülés, ájulás
Kik a veszélyeztetettek?
A szervezetünk hőszabályozó képességét befolyásolhatja a testtömegünk, a bevitt folyadék mennyisége, a táplálkozásunk, és a szedett gyógyszerek, így a legveszélyeztetettebbek az idősek, krónikus betegségben – főként a szív-és érrendszeri betegségben – szenvedők, valamint a csecsemők és a kisgyerekek. A keringési betegségekben szenvedők számára már akár egy melegfront is veszélyes lehet, ugyanis ilyenkor gyakoribbá válnak az úgynevezett érkatasztrófák, mint a stroke, a szívinfarktus, a trombózis vagy az embólia.
A hipertermia megelőzése és kezelése
A túlhevülést, azaz a hipertermiát megelőzhetjük, ha az alábbi tanácsokat megfogadjuk:
- Nagyon fontos a napi megfelelő mennyiségű, hőségben akár 4-5 liter folyadék fogyasztása, amely főként ásványvíz legyen, de a teák, gyümölcslevek és a leves is hasznos lehet az elvesztett ionok pótlására.
- A nagy melegben kerüljük a fizikai aktivitást a szabadban, a legmelegebb órákban inkább tartózkodjunk a hűvösebb lakásban.
- Aki a munkája miatt a szabadban tartózkodik napközben, igyon sokat, pihenjen gyakran az árnyékban, gondoskodjon a fényvédelemről és megfelelő, szellős, de a munkavégzéshez alkalmas ruházattal védje a testét.
- Ha rosszul érezzük magunkat, feküdjünk le és a lábunkat tegyük feljebb, mint a fejünk. Ezzel fokozhatjuk az agyi véráramlást.
- Az orvosunkkal célszerű újra megbeszélni a gyógyszereink adagolását és az esetleges módosítását a hőség idejére.
Ha rosszul érezzük magunkat, kérjünk segítséget, pihenjünk le egy hűvös szobában és lassan, fokozatosan, vizes borogatással és kevés, de gyakori vízivással kezdjük el hűteni a testünket. A hipertermia életveszélyes állapothoz is vezethet, így, ha a test hűtése nem vezet eredményre, azonnal hívjunk orvost
– tette hozzá a doktornő.
Ezt is olvasd el:
