Ha személyesen intézzük hivatalos teendőinket, gyakran elszakad a cérna, már akkor is, ha félórát kell várakoznunk. Ilyenkor dühödten csapkodjuk az asztalt, és üvöltözünk minden utunkba akadóval. Majd mikor végre sorra kerülünk, nem ütjük gyorsan nyélbe a dolgot, hanem még hosszan veszekszünk az ügyintézővel. Lássuk be, ezzel csak magunknak okozunk további nehézségeket.

A kultúrált beszéddel és az illem betartásával sokkal hamarabb érhetjük el célunkat, bár kétségtelenül több türelmet igényel az embertől.

Tréningezzünk egy kicsit előtte, hagyjuk hogy áthassanak a pozitív gondolatok, hogy ne izgassuk magunkat feleslegesen. Olvassunk újságot, vagy könyvet várakozás közben, így legalább hasznosan telik az idő.

Ha tiszteletet szeretnénk kapni, akkor ezt mi is adjuk meg a másiknak. Észrevesszük majd, hogy a kulturált beszédre kultúrált lesz a válasz is.

Manapság írásban, legkönnyebben e-mailben is intézhetjük ügyeinket. De nem mindegy, hogyan. Írásban is fontos a tisztelet megadása a címzettünknek. Ne tegezzük le őt csak azért, mert az email alapvetően a kommunikáció egy könnyedebb formája. És fogalmazzunk érthetően és objektívan.

Tartsuk be a helyesírás szabályait, mert kevés szörnyűbb dolog van annál, ha egy hivatalos levélben súlyos helyesírási hibát követünk el. Mindig köszönjük el udvariasan, és írjuk alá a teljes nevünket, ne reméljük, hogy az e-mail címből kiderül, kik is vagyunk.

Azonban ha minden igyekezetünk és udvariasságunk ellenére sem lesz gyorsabb az ügyintézés, és a kisasszony még mindig telefonon trécsel, akkor ne hagyjuk magunkat, lépjünk fel határozottan, de ebben az esetben is kerüljük a káromkodást és a modortalanságot, mert ezzel csak antipátiát gerjesztünk.

Legyünk empatikusak, és örüljünk, hogy mi az intelligensek lehetünk.

A taszítás taszítást szül, a nyugalom elcsendesít.

Csepely Tímea