Pelle János történész, író különös vállalkozásba fogott az Alexandra Könyvkiadónál most megjelent könyvében (Bosszú és kegyetlenség), az alcím ugyanis az emberi gyűlölet kultúrtörténetének bemutatására tesz ígéretet.
Izgalommal csapom fel a könyvet, ám hamarosan alább hagy lelkesedésem. Valami nagyszabású, egységes gondolatmenet sodrását várom, ám a téma túl szerteágazónak bizonyul, s önkényes fejezet felosztásokra kényszeríti az írót.
A könyv első fele egy történeti áttekintést ad az ókortól egészen a huszadik századig. Tulajdonképp csalódott vagyok. Egy kicsit az az érzésem, mintha középiskolások számára készült ismeretterjesztő jellegű könyvet olvasnék, ami nem igazán lép túl egy általános műveltséggel rendelkező, példának okáért érettségizett ember tudásszintjén.
Így nem jelent újdonságot, ahogy az ókori Róma gladiátor-kegyetlenségeit, a vadállatok elé vettetés szörnyűségeit ecseteli hosszasan a szerző, de hasonló hiányérzetet kelt bennem, ahogy a középkori kegyetlenkedések sorozatát igyekszik egy-egy feldobott témával(az eretnekekkel, boszorkányokkal, zsidókkal szembeni gyűlölet megnyilvánulási formáival).
Valamelyest izgalmasabb fejezetnek kínálkozik a reneszánsz ember szenvedélyes elégtétel iránti vágyát bemutató fejezet, de hamarosan kifullad a híres-hírhedt Benvenuto Cellini életrajzából kiemelt anekdotikus szeletkék bemutatásával.
Értem persze a szándékot: e kor szimbolikus alakján keresztül felvillantani a reneszánsz életérzést, energiákat és szemléletet, de Cellini memoárja finoman szólva elterpeszkedik a szerzői gondolatokon, és olyan sutácska összegzéseket présel ki, mint:
" A közel fél évezredes történet szép, s főként tanulságos: ha a bosszúban gyűlölet és szexualitás keveredik, soha nem érünk a végére".
Az áttekintés a kivégzések történetének rövid bemutatása zárja, s talán itt sikerült leginkább az alcímben megemlített gyűlölet-kultúrtörténet szemléltetése. Aki igazi borzalmakra vágyik, itt hosszú ideig tobzódhat: a szerző néhol már-már naturalisztikus részletességgel mutatja be a modern kor emberének érthetetlennek tűnő brutalitást:
"Mivel azonban a lovak csak ritkán tudtak szétszakítani egy embert, a felnégyelés általában csak akkor sikerült, ha a hóhér előzőleg felvágta a testhajlatokat".
A kezdeti csalódásokat hamar feledteti a könyv másik fele, ahol egy-egy speciális területtel (pl. eunuchok, vérbosszú, vakbosszú, párbaj, magányos merénylők) igyekszik kiemelten foglalkozni Pelle. Egészen döbbenetes a kasztrálásról és a vérbosszúról szóló fejezet.
Próbálom megfejteni, miért. Ezekben a részekben nagyjából, sikerült az, ami a többiben sajnos nem igazán.
Az egész könyv ordít valamilyen hiánytól. A szerző gyönyörű irodalmi és történelmi példákon keresztül igyekszik megfelelni kitűzött céljának, miközben alig-alig szentel figyelmet a bosszú és kegyetlenség pszichológiai vonatkozásainak, szociológiai és kulturális aspektusainak.
A kasztrációról szóló rész már szán végre egy oldalt Freud kasztráció-elméletének, kár, hogy utólag hozzácsapva a fejezet végéhez, mintegy utánfutóként csatolva az eszmefuttatáshoz; a guillotine történetének bemutatásakor pedig Le Bon neve is felbukkan a tömeglélektani elméletek ismertetése során.
Külön felhívnám viszont a figyelmet a balkáni vérbosszú intézményének bemutatására hivatott fejezetre, ami számomra a könyv csúcspontja. Pelle bepillantást enged az itt élők kultúrtörténetébe, és történelmi- pszichológiai magyarázatot ad a mai napig viruló kegyetlen hagyományra. Érthetővé teszi az érthetetlent:
"A levágott fej a montenegrói ember legnagyobb büszkesége és öröme volt(...) Nem érzett gyűlöletet a levágott fej iránt, hanem csak megbecsülést és féltő gondoskodást. Megmosta, besózta, megfésülte.(...)Amit a külföldi barbárságnak vélt, az a montenegrói szemében a háború, a hadviselés költészete volt".
Egészen a közelmúltig vezet a könyv íve, hiszen az utolsó részekben az iszlám terrorizmusról, Bin Ladenről vagy a híres Unabomberről is olvashatunk.
A hiányérzettől azonban akkor sem bírok szabadulni, mikor felteszem a könyvet a polcomra...
Pelle János: Bosszú és kegyetlenség- Az emberi gyűlölet kultúrtörténete
Kiadja a Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2006.
Pécs, Üszögi-kiserdő u.1.
