A rákos megbetegedések felelősek Magyarországon az összes haláleset negyedéért, és a lakosságszámhoz mérten több áldozatot szednek nálunk, mint a világ bármely más országában. Jelentős problémát okoz a méhnyakrák, amely a 45 év alatti nők körében a második leggyakoribb daganattípus: évente közel félezren halnak meg miatta annak ellenére, hogy a kialakulásáért felelős HPV ellen hatékony védelmet nyújt a védőoltás. A HPV ráadásul nem csak a nőket fenyegeti: többek közt pénisz és végbélnyílás körüli rákokat is okozhat, és összességében a rosszindulatú daganatok 5 százalékáért tehető felelőssé. A lakosság ennek ellenére nincs tisztában a HPV veszélyeivel, és sokan gondolják, hogy óvszerrel védekezhetnek a vírus ellen. A fertőzés pedig bőrkontaktussal is terjed, ezért az óvszer csak 70 százalékos védelmet nyújt - hívta fel a figyelmet a Szülészeti-Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság a nemzeti rákellenes napon.
Ráadásul az egyéb genitális rákok 60-90 százaléka is a HPV-vel függ össze, ami nagyszámban a férfiakat is érinti, és náluk is rendkívül súlyos daganatos betegségeket okozhat. A HPV a méhnyakrák mellett szeméremtesti és fej-nyaki, a hüvely- és végbélnyílás körüli, valamint a hímvessző rákok okozója is lehet. Hüvely- és szeméremtesti rákot évente hozzávetőlegesen 300 nőnél diagnosztizálnak, és 120 esetben halálos kimenetelű a betegség. A végbélnyílás körüli rákok nagyjából 110 férfit és 130 nőt érintenek. A HPV összességében a rákos megbetegedések 5%-áért tehető felelőssé.
A HPV veszélyét jól mutatja, hogy a nők 80 százaléka és a férfiak fele legalább egyszer megfertőződik vele. Bár a fertőzés az esetek többségében elmúlik, minden tizedik fertőzöttnél kialakulhat valamilyen daganatos elváltozás. Leggyakrabban szövettanilag ugyan jóindulatú, ám a szexuális életet ellehetetlenítő nemi szervi szemölcsöt okoz, amellyel a magyarok 10 százaléka legalább egyszer szembesül élete során. Mivel a természetes fertőzés után nem alakul ki tartós védettség, többször is el lehet kapni a vírust.
Annak ellenére, hogy ilyen széles kört érint, sokan nincsenek tisztában a főként nemi úton terjedő fertőzés veszélyeivel, és a védekezéssel kapcsolatban is számos tévhit kering. Sokan gondolják például, hogy a gumióvszer megfelelő védelmet nyújt a HPV ellen, azonban a fertőzés nem csak nyálkahártya érintkezésével, hanem bőrről bőrre történő átvitellel is terjed. Az óvszer ezért csupán 70 százalékkal csökkenti a transzmisszió esélyét.
„A HPV okozta daganatos megbetegedések hazai statisztikái azért is elszomorítóak, mert a HPV elleni védőoltások csaknem 100 százalékos védelmet biztosítanak a fertőzéssel szemben. Nagyon komoly előrelépés, hogy tavaly ősz óta a 7. osztályos lányok számára ingyenessé vált a védőoltás, azonban jelentős javulást az eredményezhet, ha sikerül leszámolni a tévhitekkel, és valamennyi veszélyeztetett csoport - felnőtt nők, a fiúk és a férfiak egyaránt - felismeri a védőoltás jelentőségét. A kétkomponensű oltóanyag a méhnyakrákkal, valamint a szeméremtesti és a hüvelyrákkal szemben hatásos, míg a négykomponensű vakcina a daganatos megbetegedések tágabb köre ellen nyújt védelmet, vagyis az előbbiek mellett a végbélnyílás körüli rákok és nemi szervi szemölcsök megelőzésére is alkalmazható. Nem szabad ugyanakkor megfeledkezni a rendszeres szűrésekről sem, hiszen a HPV elleni leghatékonyabb védelmet a védőoltás és a rendszeres szűrések együttes alkalmazása jelenti" - mondta el dr. Szőnyi György szülész-nőgyógyász szakorvos, a Szülészeti-Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság elnöke.
