A nőgyógyászati rosszindulatú daganatok közül a legtöbben főleg a méhnyak- és a mellrákra gondolnak, viszont a petefészekrák is sok emberéletet követel, ráadásul az esetek háromnegyedében késői stádiumban diagnosztizálják. Hogy kik a veszélyeztetettek, és milyen tünetek utalhatnak rá, arról dr. Hernádi Balázst, a Nőgyógyászati Központ  nőgyógyászati daganatokkal foglalkozó orvosát kérdeztük.

Az örök eukaliptuszos vadászmezőre költözött Nur-Nuru-Bin. Egy emberként aggódtak napok óta a gyengélkedő koaláért a Fővárosi Állat- és Növénykert munkatársai. A vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy Nur-Nuru-Bin szervezetét egy daganatos megbetegedés, úgynevezett limfoid leukózis támadta meg.

A méhnyakrák a méhnyak nyálkahártyáján – általában hosszú évek alatt – lényegében panasz- és tünetmentesen kifejlődő rosszindulatú daganatos elváltozás, melyet az esetek elsöprő többségében a HPV rákkeltő típusai okoznak. A HPV szexuális úton, a bőrfelületek érintkezésével terjed, tehát minden szexuálisan aktív embert érinthet, kortól függetlenül. A hetedikes lányok szüleinek szeptember 13-áig kell kérniük az ingyenes védőoltást!

A klimax a nők életének egy olyan szakasza, amikor a petefészkek hormontermelése lecsökken-megszűnik,  ezért megszűnik a fogamzóképesség és elmarad a menstruáció. Elméletben az emberek tisztában vannak a jelenség mikéntjével, sokszor mégis olyan tüneteket tulajdonítanak neki, amikhez a menopauzának semmi köze. A témában Dr. Lőrincz Ildikó, a Nőgyógyászati Központ szülész – nőgyógyásza van a segítségünkre.

Jelentős problémát okoz a méhnyakrák, amely a 45 év alatti nők körében a második leggyakoribb daganattípus: évente közel félezren halnak meg miatta annak ellenére, hogy a kialakulásáért felelős HPV ellen hatékony védelmet nyújt a védőoltás.

A „Go Pink” szlogennel ismert világméretű kampányhoz most bárki csatlakozhat! Nem kell mást tenni, mint októberben megvásárolni egy rózsaszín tálcás kiszerelésű csiperkegombát. Ezzel ugyanis aktívan hozzájárulhatunk a mellrákkockázat csökkentéséhez!

Az elmúlt években növekedett a pajzsmirigy-daganatos betegek száma, bár valószínűleg csak az egyre pontosabb diagnózisok miatt. Szakértőnk most a felismerés lehetőségeire hívja fel a figyelmet. 

A rák diagnosztizálása után gyakori, hogy a beteg és hozzátartozói teljesen kétségbeesnek, hirtelen azt sem tudják, mihez fogjanak. Egy ingyenesen hívható információs vonal megkönnyíti az érintettek helyzetét, legyen szó az első lépésekről, a kemoterápia mellékhatásainak enyhítéséről vagy a lehetséges kezelések megbeszéléséről.

Egyre több betegség esetében ismerik fel, hogy hátterében a szervezet D-vitamin-hiánya állhat. Az agresszív prosztatarák nemrégiben került képbe ebből a szempontból: chicagói kutatók kimutatták, hogy a D-vitamin befolyásolja a jó- és a rosszindulatú prosztatasejtek növekedését és differenciálódását.

A daganatok kialakulásában és a kórfolyamat kimenetelében, illetve lezajlásában is meghatározó jelentősége van a lelki állapotnak. A holisztikus gyógyítás elveinek figyelembevételével azt mondhatnánk, mit sem ér a tabletta, az infúzió vagy a műtét, ha valaki nem képes tisztázni a betegség létrejöttének lelki hátterét, s nem tud változtatni azon, ami ellen szervezete ezzel a különben kapitulációra kényszerítő állapottal tiltakozik.

A daganatos betegségek diagnosztizálásának pillanatától általában hosszú út vezet a gyógyulásig. A rosszindulatú elváltozások kezelése sajnos rendkívül nagy testi és lelki terhet ró az érintettekre, melyet fontos mérsékelnünk, és minden lehetőséget meg kell ragadnunk a biztosabb gyógyulás, az életminőség javítása, valamint a megpróbáltatások enyhítése érdekében.

A daganatos betegségek kezelése kapcsán elsősorban az alternatív terápiákban és nem a gyógyszerekben bíznak a laikusok – derül ki a Szinapszis Kft. egy friss lakossági kutatásából, melyet a cég az AIG biztosító együttműködésével készített.