Statisztikák szerint a nők 80%-a lesz fertőzött életében legalább egyszer HPV-vel, a leánygyermeket nevelő szülők mégis mindössze 41%-a van tisztában a HPV-fertőzés egészségügyi kockázataival és lehetséges következményeivel Ugyanakkor biztatók azok a hazai felmérési eredmények, miszerint a magyar szülők háromnegyede azonnal beoltatná gyermekét.
A világon évente negyedmillió nő halálát okozó betegség Európában évről-évre 30 ezer nő életét követeli. A kontinensen 100-ból egy nőnél kialakulhat a betegség. A statisztikák itthon is riasztóak: a méhnyakrák a 45 év alatti magyar nők második leggyakoribb rákos megbetegedése, minden évben 1200 új méhnyakrákos megbetegedést diagnosztizálnak, és több mint 400 nő hal meg.
A méhnyakrákmegelőzés nemcsak kiemelt népegészségügyi, de egyben egészséggazdasági kérdés is. Az OEP évente megközelítőleg 1,5 milliárd forintot fordít a méhnyakrák és a rákmegelőző állapotok kezelésére, amely magas szintű átoltottsággal ugyancsak jelentősen csökkenthető lesz.
Sokszorosan kipróbált vakcina
A szigorú minőségbiztosítási és technológiai követelmények betartásával gyártott méhnyakrák elleni Cervarix-vakcina, amely a Nemzeti Védőoltási Programba bekerült, világszerte az egyik legmagasabb hatásfokú védelmet biztosító méhnyakrák-megelőző készítmény.
A Cervarix-oltást 2006-ban vezették be, azóta 135 országban szerzett érvényes regisztrációt, bevezetése óta több mint 57 millió dózist használtak fel belőle világszerte, többek között nemzeti védőoltási programokban az Egyesült Királyságban, Belgiumban, Dániában, Finnországban, Hollandiában. Magyarországon már 2007-2013 között - tehát a védőoltási rendbe emelést megelőzően - körülbelül 245.000 adag Cervarix-oltóanyagot használtak fel. Az idei program végére az idehaza beadott Cervarix-oltások száma meghaladja majd az 500 ezret.
Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy a Cervarix-vakcina, rákkeltő HPV-típustól függetlenül, magas, 93%-ot meghaladó összhatékonyságú védelmet nyújthat a méhnyakrák ellen a korábban HPV-vel nem fertőzött lányoknál. A Cervarix majdnem 9 éves átlagos utánkövetési idővel rendelkezik.
Az oltóanyag a HPV-vírus adott típusainak tisztított fehérjéit tartalmazza – vagyis nem tartalmaz élő vírust –, ezért méhnyakrákot vagy más fertőzést nem okozhat.
Fontos megjegyezni, hogy a védőoltás megelőzésre szolgál, így a már kialakult betegséget nem gyógyítja. Az oltóanyag már 9 éves kortól alkalmazható, és 15 éves korig mindössze két oltással magas fokú védelmet alakíthat ki a méhnyakrák ellen az azt okozó HPV-típustól függetlenül.
- A méhnyakrák elleni vakcina kifejlesztése azért volt orvostörténeti pillanat, mert máig ez az egyetlen olyan védőoltás, amellyel már a rákos elváltozás kialakulását is megelőzhetjük – hangsúlyozta dr. Koiss Róbert szülész-nőgyógyász főorvos, klinikai onkológus, HPV-szakértő, a Magyar Méhnyakkórtani és Kolposzkópos Társaság elnöke.
Hozzátette: ha a következő években, felmenő rendszerben sikerül egy teljes korosztálynyi lányt oltással megvédeni a méhnyakráktól itthon is, akkor a teljes népesség körében is kisebb lesz a HPV-vírusfertőzés valószínűsége. Ebből következően pedig a fiúknak is kisebb lesz az esélyük arra, hogy a méhnyakrákot okozó HPV-típusokkal találkozzanak, megfertőződjenek, és azt esetlegesen továbbadják partnerüknek.
Már a hazai adatok is bizonyítják, hogy nem indokolt az oltás mellékhatásaitól, illetve az oltást követő reakcióktól való félelem: Az oltási programban eddig elhanyagolható számú oltási reakciót jelentettek (a 70.000 oltásból mindössze 0,009%-ban), és ezek is enyhe, maguktól elmúló tünetek voltak. Súlyos, oltást követő nemkívánatos eseményről a Cervarix-védőoltással összefüggésben egyáltalán nem érkezett bejelentés. A vakcina alkalmazásával összefüggésben 2007-2013 között is mindössze 10 alkalommal (!) jeleztek oltást követő nemkívánatos eseményt (0,0004%).
Szúrás majd szűrés
A méhnyakrák elleni védekezés két erős oszlopa: a védőoltás és a rendszeres szűrés. A méhnyakrák az egyetlen gyakori, daganatos betegség, amelyik védőoltással megelőzhető.
- Rendszeres szűréssel a betegség még a rák kialakulása előtt felfedezhető, kezelhető és megakadályozható, hogy más szerveket is megtámadjon – mondta el Tóth Icó, a méhnyakrák megelőzését és terápiáját felkaroló Mályvavirág Alapítvány vezetője, aki maga is méhnyakrák-túlélő. Meggyőződésünk, hogy – Európa számos oltó és szűrő országához hasonlóan – ma már egy magyar nőnek sem kellene meghalnia méhnyakrákban. Nem szabadna bekövetkeznie annak sem, hogy egy fiatal nő ne vállalhasson gyermeket, mert átesett a betegségen. A jelenleg elérhető legjobb kombináció az aktív szexuális élet megkezdése előtt beadott védőoltás, majd 21 éves kor felett a rendszeres szűrővizsgálat - tette hozzá.
A rendszeres szűrés azért is fontos, mert a rákmegelőző műtétek, amelyek több mint 10 ezer magyar nőt érintenek minden évben, mind testileg, mind pedig lelkileg óriási megpróbáltatást jelentenek, és komoly meddőségi kockázattal járnak.
Közeledik a határidő!
Az idei tanév első szülői értekezletén minden érintett hetedikes lány szülei írásos tájékoztató csomagot kapnak, amely tartalmazza a kitöltendő szülői nyilatkozatot is. Annak érdekében, hogy az érintett lányok ősszel megkapják a térítésmentes, állami támogatású oltóanyagot – és védettek legyenek egy esetleges későbbi rákbetegségtől –, ezt a nyilatkozatot legkésőbb 2016. szeptember 13-ig, aláírva kell visszajuttatniuk az iskolába!
A védettség kialakulásához ebben az életkorban két oltás szükséges 6 hónap különbséggel. A vakcina első adagját 2016 októberében a felkarba adja majd be az iskolaorvos, a második oltást pedig 2017 tavaszán kapják meg a lányok.
Ismételten fontos hangsúlyozni, hogy az oltás életkori időzítése nagyon lényeges, mivel a vakcina akkor a leghatásosabb, ha a lányok a szexuális életük megkezdése előtt megkapják, hiszen ekkor szinte még biztosan nem fertőzöttek HPV-vel.
Közkeletű tévhit, hogy aki monogám párkapcsolatban él, vagy mindig óvszert használ, az védett a betegség ellen. A HPV-fertőződéshez egyszeri szexuális együttlét is elég, illetve ugyanazt a HPV-t akár ugyanattól a partnertől többször is elkaphatjuk.
