Az emlős állatok különböző mirigyei sokféle váladékot termelnek, szagtalan és erős szagút, melyek jelentősége szaporodásuk szempontjából jól ismert.

Laikusok valószínűleg mindig tisztában voltak az emberi szagok egyéni jelentőségével, míg a kutatók általában tagadták a különböző kipárolgások szerepét az emberi szexualitásban.

A természetes testszagoknak azonban valóban komoly szerepük van abban, hogy a férfi mikor tart a legkívánatosabbnak egy nőt.

Kutatók ugyanis megpróbáltak kapcsolatot keresni a hüvelyszag erőssége és kellemessége, valamint a szexuális vonzódás között. A menstruációs ciklus adott szakaszában (a menses végétől a következő menses kezdetéig tartó cca. 3 hétben) 110 egészséges nő hüvelyváladékából vettek naponta kenetet és mutatták meg a friss szagmintákat férfiaknak.
Az eredmény egyértelműen azt mutatta, hogy az éppen fogamzóképes - azaz éppen a peteérés idején lévő - nők illata vonzóbb a férfiak számára, míg a nem fogamzó képeseké (menses előtti napok) taszítóbbá válik.

A kutatás azt is igazolja tulajdonképpen, hogy a szexuális kapcsolat mellett a párválasztásban még mindig az ősi ösztön - az utód nemzése, a szaporodás - is fontos szerepet játszik. Még akkor is, ha nem feltétlenül az éppen aktuális partnerétől akar a férfi gyereket.

A kutatással kapcsolatban nekem két dolog jutott az eszembe, túl azon, hogy a kutatás eredménye végső soron tökéletesen logikus.

Az egyik dolog, hogy az illatszer ezek szerint kész hadüzenet az ilyesfajta, szagok nyelvén történő információ-átadásnak.  Másrészt pedig az, hogy alkalmasint azokba is bele lehet építeni a megfelelő illatkódot.

A gyártók és reklámozók számára természetesen jól ismert az illat erotikus jelentősége (parfüm és egyéb illatanyagok). Érdekes azonban, hogy a pézsmaolajok és -illatok használata férfiak és nők között egyaránt népszerű, és sok ember számára a pézsma az egészséges testszaghoz hasonlít. Tán éppen az emberben mélyen szunnyadó állati ösztönök miatt?