Szinte minden ember a ritmus szeretetével jön a világra, gondoljunk csak a mondókákra, az ütemes versikékre, amivel gyermekeinket életük első éveiben szórakoztatjuk. Sokan nem is vesztik el rajongásukat, felnőttként is szeretik az ütemet, szívesen táncolnak, mindegy, hogy házibulin, diszkóban vagy egy elegáns bálon kerül erre sor. Jól is teszik, hiszen a tánc oldja a stresszt, ellazítja a megfeszült testet, nemcsak a testnek, de a léleknek is jót tesz.

Hogy tartsa az egyensúlyát és kivitelezze a mozdulatokat, az ember megfeszíti a lábizmait, a has és hátizmait, valamint a vállait is. Ez nem csupán az izmokat fejleszti, de gondoskodik az egyenes tartásról is - mivel az ember szórakozik közben, nem figyel a fájdalomra, ezért aztán könnyebb sokáig csinálni.

Egy kiadós tánc előtt természetesen nem ártana bemelegíteni, de amint belejöttünk, az ízületeink könnyedén veszik a megterhelést. Hajlékonnyá tesz, hiszen akaratlanul is nyújtunk, nyúlunk közben. A porcok több tápanyaghoz jutnak, így kevésbé lesznek sérülékenyek.

A tánc olyan, mint az aerobik: bár sokat mozgunk, folyamatosan elegendő oxigénhez jut a szervezet. Ez tesz nagyon jót a szívnek és a vérkeringésnek; a szívizmot nem tesszük ki közben túlzott megterhelésnek, hanem kíméletesen fejlesztjük.

Egy holland tanulmány szerint a tánc a legjobb sport, amivel az Alzheimer kór megelőzhető. A kutatók azzal magyarázzák állításukat, hogy a mozgás közben koncentrálunk és agyunkat is használjuk, más és más figurát dobunk be, koordináljuk a lábmozgásunkat, a felsőtestünket, a karjainkat. Mindkét agyféltekénket használjuk, a logikusan gondolkodó balt és a kreatív jobbat is.

Aki táncol, megfeledkezik a gondjairól és egyszerűen jól érzi magát. A mozgás serkenti a szerotonintermelést (ez a boldogsághormon), ami nem csak a jó hangulatról gondoskodik, de a stresszhormonok termelődését is akadályozza.

Tehát nincs más hátra, táncra fel!